Természetjárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A természetjárás a városból kivezető úton kezdődik
A túrázás egyik kedvelt célja az erdő

A természetjárás során az emberek kiszakadnak városi környezetükből, és a természetes környezetben töltik el idejüket. Ennek leggyakoribb módja a gyalogos kirándulások és gyalogtúrák, de ide tartoznak a vízitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is.

A társadalom egyik fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása: hogyan őrizzék meg a természetes állapotot, hogyan zavarják meg legkevésbé azt; ne szemeteljenek vagy ne gyújtsanak tüzet erre nem alkalmas helyeken. Ennek hiányában a természetjárók okozta károk elhárításának költsége jelentős terhet jelent az adott régiónak, országnak, az el nem hárítható károkat nem is említve. A természetvédelemmel összekapcsolt turizmus újabbkeletű fogalma az ökoturizmus.

A természetjárás ágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turistajelzések Lengyelországban
Turisták a karintiai Mölltal vidékén (Ausztria)
Természetjáró fiatalok Izraelben

Teljesítménytúrázás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A teljesítménytúra a természetjárás sportosított versenyszerű változata, amit általában turistaegyesületek szokták rendezni. A célt egy előre meghatározott útvonalon, a megadott időkorláton (szintidő) belül kell teljesíteni. A végigjárás igazolására útközben ellenőrző pontokat szoktak felállítani, melyeken az igazolólapot pecséttel, vagy egyéb bejegyzéssel látják el. Hosszabb távú túrákon ételt (zsíroskenyér, csokoládé), italt (tea) is fel szoktak szolgálni a sporttársaknak. A szintidőn belüli, érvényes igazolólappal rendelkezőket oklevéllel, jelvényel/kitűzővel díjazzák a célban.

Tájékozódási túraverseny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A természetjárók, túrázók versenye a gyalogos természetjáró tájékozódási túraverseny. Ez olyan verseny, amely a természetjárás keretein belül lehetőséget ad tájékozódási képességünk fejlesztésére, a fizikai kondíciónk javítására, továbbá arra, hogy a résztvevők versenyszerűen összemérjék szellemi-fizikai felkészültségüket a szabad természetben történő tájékozódásban.

A tájékozódási túraversenyeket a tájfutó versenyen is használt tájfutó térképeket használva rendezik meg és az alapvető versenyfeladat is azonos ismeretlen terepen térkép alapján kell adott sorrendben megkeresni a kijelölt pontokat. Az alapvető különbség a tájfutó és a tájékozódási túraversenyek között. hogy az előbbinél a győztes az aki a leggyorsabban teljesíti a pályát addig a tájékozódási túraversenyen egy előre megadott menetidő alatt kell a pályát teljesíteni és a menetidőtől történő eltérést késés és sietés esetén egyaránt büntetőpontokkal honorálják.

Túramozgalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A túramozgalmak fő célkitűzései, hogy a teljesítő személy a természetjáráson kívül ismeretanyagokkal is gazdagodjon. A mozgalmak lehetnek tájegységet, épített örökséget (várak), nevezetes földrajzi pontokat bemutató, illetve híres személyek emlékéhez kötődő utak végigjárására ösztönző kezdeményezések. A teljesítést a túrázónak hitelt érdemlően bizonyítania kell. Erre legtöbbször a túramozgalom igazolófüzete szolgál. E füzetbe a teljesítés során meghatározott helyeken igazolást (bélyegzés, fotó) kell tenni. A teljesítés általában nincs időhöz, felkeresendő pontok esetében sorrendhez kötve. A turistának egyénileg kell megszerveznie az útját és az igazolások begyűjtését. A túramozgalom végén a mozgalmat kiíró szervezethez el kell juttatni az igazoló okmányt, ahol ezt ebírálják. A sikeres teljesítést általában kitűzővel, néha sorszámozott jelvénnyel és oklevéllel szokták jutalmazni.

Két alfaja létezik.

  • Az érintőpontos túramozgalmaknál a felkeresendő pontok listája van csak megadva. A teljesítő ezeket a pontokat milyen úton és módon éri el az nincs megszabva. Tipikus példája a vártúrák, illetve valamely tájegység/megye nevezetességeinek felkeresése. Magyarországon talán a legismertebb és legtöbb felkeresendő pontal rendelkező a Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős játéka, melyben több mint 1700 helyszínen igazolhatjuk ottlétünket. Ezen helyek száma napjainkban is bővül.
  • Az útvonalkövető mozgalmaknál az előre meghatározott útvonal bejárása a cél. A túra kiírása tartalmazza a bejárásához igénybe vehető eszközöket, járműveket. Magyarországon ilyen például az Alföldi Kék Túra, ahol a gyalogos bejáráson kívül elfogadják a sítúrás, illetve a kerékpáros teljesítést is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Természetjárás témájú médiaállományokat.