Fülemüle
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A fülemüle éneke  |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Luscinia megarhynchos (Brehm, 1831) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú médiaállományokat. |
.jpg&filetimestamp=20080426195425)
A fülemüle vagy csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.
Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.
[szerkesztés] Életmódja
A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A legszebben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.[1] A tojó nem énekel.
[szerkesztés] Szaporodása
Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.
[szerkesztés] Érdekessége
Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának.
A horvát 1 kunás érmének a fejoldalán található.
[szerkesztés] Források
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- National Geographic Magyarország internetes cikke
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Magyar katolikus lexikon
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ National Geographic Magyarország cikke a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről
- Luscinia
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Románia madarai
- Spanyolország madarai
- Portugália madarai
- Franciaország madarai
- Hollandia madarai
- Belgium madarai
- Dánia madarai
- Lengyelország madarai
- Csehország madarai
- Szlovákia madarai
- Németország madarai
- Ausztria madarai
- Svájc madarai
- Olaszország madarai
- Szlovénia madarai
- Horvátország madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Szerbia madarai
- Montenegró madarai
- Macedónia madarai
- Albánia madarai
- Görögország madarai
- Ciprus madarai
- Bulgária madarai
- Ukrajna madarai
- Törökország madarai
- Grúzia madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Örményország madarai
- Kazahsztán madarai
- Kirgizisztán madarai
- Türkmenisztán madarai
- Tádzsikisztán madarai
- Üzbegisztán madarai
- Oroszország madarai
- Irán madarai
- Irak madarai
- Jordánia madarai
- Libanon madarai
- Izrael madarai
- Szíria madarai
- Afganisztán madarai
- Kína madarai
- Mongólia madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Luxemburg madarai
- Moldova madarai
