Mennyország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daniel Gran: A mennyország allegóriája

A mennyország a kereszténység szerint Isten és angyalai lakhelye. Rövid neve: menny, hosszabb nevei: mennyek országa, Isten országa.[1] Halála után minden emberről eldől, hogy a lelke a mennybe kerül-e vagy a pokolba, a Sátán birodalmába. A jó emberek lelke a végítéletet követő feltámadás után jut a mennybe.

A katolikus egyház tanítása szerint ide kerülnek még, a tisztítótűz után, azok a lelkek is, amelyek csak kisebb, bocsánatos bűnöket követtek el földi életük során. A katolikusok hite szerint Istennel és az angyalokkal együtt a mennyben laknak a szentek is, hisz ők már biztosan üdvözültek.

A hagyomány szerint a mennyország kapujának kulcsait Szent Péter őrzi, a lelkeket pedig Szent Mihály viszi a mennybe.

A túlvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A túlvilág jelentése, a vallási érzések és hovatartozástól független vélemények a halálon túli létezésre. Az embereknek általában határozott elgondolásaik vannak a túlvilágról. A materialisták szerint semmi sincs utána. Az ilyen jellegű beszámolókról az a véleményük, hogy mivel visszajött a halálközeli élményben részesült, ezért nem mondható, hogy az van a halál után amit látott, tapasztalt. A valláshoz közel állók általában hisznek abban, hogy van valamilyen további élet akár reinkarnáció, akár csak elhunyt rokonaik további létezésében bíznak.

A mennyország létezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emberek akiknek halálközeli élményük volt, néha megdöbbentő dolgokról számolnak be. Egy nebraskai protestáns lelkész fia részletesen leírta dédanyját, aki soha sem látott, és bibliában szereplő személyeket is. A dédapja személyleírása pontosan illet rá[2].

  • A Yale Egyetem szerzőinek könyve A Yale Egyetem szerzőpárosa, Colleen McDannell amerikai és Bernhard Lang német történész könyvükben az elmúlt négyezer év legjelentősebb vallás- és művészettörténeti személyiségeinek álláspontját mutatják be a túlvilági lét kérdéseiről, Jézustól Aquinói Szent Tamáson át Swedenborgig és a huszadik századi apokaliptikus gondolkodókig.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]