Allegória

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A melankólia allegorikus ábrázolása egy képzőművészeti alkotáson (Dürer: Melankólia I., 1514)

Az allegória a metafora kiterjesztése, szókép, melynek segítségével az ábrázolt események, személyek vagy elvont fogalmak kapnak egy második, rejtett jelentést, értelmezést. Az allegória lehet rövid, de végigvonulhat egy mű egy részén vagy teljes egészén is.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Toldi álom-allegóriája:

„Hanem amidőn már szépen megpitymallott,
És elült a szúnyog, és a zaj sem hallott,
Akkor lelopódzott a fiú fejére,
Két szárnyát teríté annak két szemére;
Aztán álommézet csókolt ajakára,
Akit mákvirágból gyüjte éjszakára;
Bűvös-bájos mézet, úgy hogy édességén
Tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén”

John Bunyan A zarándok útja (1678) az egyik legismertebb allegorikus mű az angol irodalomban; a mű tulajdonképpen a lélek útját ábrázolja.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Allegória témájú médiaállományokat.