Fülemüle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fülemüle
 A fülemüle éneke  Sajnáljuk, a böngésződben vagy le van tiltva a JavaScript, vagy nincs egyetlen támogatott lejátszója sem. Letöltheted a klipet, vagy letölthetsz egy lejátszót a böngészőben való megtekintéshez.

A fülemüle éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Nem: Luscinia
Faj: L. megarhynchos
Tudományos név
Luscinia megarhynchos
(Brehm, 1831)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fülemüle témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú kategóriát.

Nachtigall (Luscinia megarhynchos).jpg

A fülemüle vagy csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta.

Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.

A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.[1] A tojó nem énekel.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Luscinia megarhynchos

Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.

Érdekessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. National Geographic Magyarország cikke a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről