Szivárványos pisztráng
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Oncorhynchus mykiss Walbaum, 1792 |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szivárványos pisztráng témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szivárványos pisztráng témájú médiaállományokat. |
A szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe és a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A szivárványos pisztráng eredetileg Észak-Amerikában volt honos, Új-Mexikótól egészen az Aleutákig. A múlt század végén a világ minden részére szállítottak és helyeztek ki ikrákat és fiatal halakat, hogy életképes populációk telepedjenek meg az új területeken.
Létezik egy igazi édesvízi alak is, amely a Sierra Nevada folyóiban és tavaiban él. 1880-tól kezdődően betelepítették Európába. Ma gazdasági haszonhal. Magyarországba 1885-ben került, pisztrángos patakjainkban helyenként gyakori, sőt néhány kisebb folyónk gyors folyású szakaszán is felbukkan.
Alfajai [szerkesztés]
- Oncorhynchus mykiss aguabonita
- Oncorhynchus mykiss gairdnerii
- Oncorhynchus mykiss gilberti
- Oncorhynchus mykiss irideus
- Oncorhynchus mykiss mykiss
- Oncorhynchus mykiss nelsoni
- Oncorhynchus mykiss stonei
- Oncorhynchus mykiss whitei
Megjelenése [szerkesztés]
Alakja: Teste hosszú, megnyúlt, oldalt kissé lapított, magas faroknyéllel. A hát- és a farokúszó között zsírúszója van. A kisméretű pikkelyekből az oldalvonal mentén 135-150, a zsírúszó és az oldalvonalak között (az oldalvonalak pikkelyeit is beleértve) 14-19 (de legtöbbször 16) található. Az ekecsont fogazottsága: a lemez hátulsó peremén többnyire 4 fogvan; a nyél erősen hajlott, egy vagy két sorban fogazott. A szivárványos pisztráng feje kisebb és tompább, mint a sebes pisztrángé, és felső állkapcsa kissé rövidebb, de azért szájnyílása széles.
Színezete': Fejét, testét, hát-, zsír-, és farokúszóját számos fekete petty és pont tarkítja. Oldalvonala mentén széles, vöröses hosszsáv húzódik, mely a szivárvány színeiben ragyog, és a hímen pompás látványt nyújt. Sötét vizekben, amelyekben a pisztrángot nem lehet könnyen felismerni, vöröses csíkja erősen kiviláglik. Tiszta vízben a teste szinte láthatatlan.
Mérete: Az állat testhossza 25-50 centiméter, legfeljebb 70 centiméter és testtömege elérheti a 7-10 kilogrammot.
Életmódja [szerkesztés]
A kis halak rajokat alkotnak; amint elérik a 3 kilogrammos testtömeget, magányossá válnak és területhez kötődnek. Tápláléka rovarok, ebihalak, kis halak, békák és giliszták. Az élettartam az élőhelytől függően változik; de általában a szivárványos pisztrángok nem élnek 7 évnél tovább. Kaliforniában állítólag tudnak néhány olyan példányról, amely 11 évet élt.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget kétéves korban éri el. Az ívási időszak az elterjedési helytől függően eltérő: decembertől májusig (Közép-Európa), márciustól áprilisig (Amerikai Egyesült Államok). A hal a kavicsok közé vájt mélyedésbe rakja az ikráit. A nőstény testkilogrammonként 1600-2000 ikrát rak. Az ivadék 100-150 nap alatt kel ki. A fiatalok gyorsan nőnek.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
