Agárkosbor
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Orchis morio (Linnaeus, 1753) |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Agárkosbor témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Agárkosbor témájú médiaállományokat. |
Az agárkosbor (tudományos nevén: Orchis morio) az orchideafélék vagy kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó védett növény.
Tartalomjegyzék |
Leírása[szerkesztés]
A kosbor-fajoknak virágzó állapotban két gumója (ikergumója) van. Amelyik a csúcsán a földfeletti szárat viseli, az az idősebbik, az úgynevezett anyagumó, ennek belsejéből a tartaléktáplálék már a földfeletti szárba vándorolt, ezért az anyagumó fonnyadt, ráncos és megbarnult. A melette levő fiatalabb gumó a leánygumó. Ennek rügyéből fejlődik a következő évi szár. A leánygumó duzzadt, sima, fehér.
Az agárkosbornak gumói épek, gömbölydedek. Szára 8–20 cm magas, kevéslevelű, levelei lándzsásak vagy keskenyek, visszás tojásdadok. A szár aljából egy csomó fehérfonalas járulékos gyökér ered. Virágzata laza, rövid, 6-10 virágú fürt. Murvái többé-kevésbé olyan hosszúak, mint a magház, bíborszínűek. Virágai sötét vagy világosabb bíborszínűek, zöld erezettel, ritkábban rózsaszínűek vagy fehérek. A virág lepellevelei az ajak kivételével rövidek, tompa sisakformára összeborulók, mézajka szélesebb, mint amilyen hosszú, bíbor ibolyaszínű, sötétebb pettyekkel, háromkaréjú. A középső karéj erősen kicsípett. A sarkantyú hengeres, kissé felfelé kunkorodó. Porzói a bibeszállal összenőttek. Magháza tompán háromszögletű, haterű, csavarodott úgy, hogy a többi virágrészek megfordítottak, azaz a bimbóban alul levő részek a virágzáskor fent vannak és fordítva. termése 3 kapoccsal nyíló tok, amelyben sok, igen apró és könnyű mag fejlődik. Április-május-júniusban virágzik.
Az agárkosbor föld alatti gyökérgumóit a múltban felhasználták terápiás célokra, nyálkahártyavédő és ingercsökkentő anyagként. Hatóanyagai ásványi anyagok, nyálka. A hasmenés mellett általános gyengeséget, légcsőhurutot, epilepsziát is gyógyítottak vele. Ma a kosborból készült gyógyszerek semmilyen szerepet nem játszanak, mert szinte mindenhol természetvédelmi oltalom alatt állnak.[1]
Méret[szerkesztés]
Szára 8–20 cm magas.
Élőhelye[szerkesztés]
Réteken, nedves homoki gyepekben, sztyepekben él. Az Alföldön ritkán, szikes pusztákon is előfordul.
Magyarországi elterjedése[szerkesztés]
A Magyar-középhegységben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön szórványos.
Forrás[szerkesztés]
- Terra.ecol.klte.hu
- Simon Tibor: A magyaroszági edényes flóra határozója
