Réti iszalag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Réti iszalag
Réti iszalag Ipolydamásd.JPG
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Iszalag (Clematis)
Faj: C. integrifolia
Tudományos név
Clematis integrifolia
L.
Szinonimák
  • Anemone integrifolia (L.) K.Krause
  • Clematis elongata Tratt.
  • Clematis inclinata Scop.
  • Clematis integrifolia var. normalis Kuntze
  • Clematis integrifolia var. subglabra Kuntze
  • Clematis integrifolia var. tomentosa Torr. & A.Gray ex Kuntze
  • Clematis nutans Crantz
  • Clematitis integrifolia (L.) Moench
  • Coriflora integrifolia (L.) W.A.Weber
  • Valvaria integrifolia Ser.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Réti iszalag témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti iszalag témájú kategóriát.

A réti iszalag (Clematis integrifolia) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Jellegzetes, könnyen felismerhető faj. Rokona, a ritka havasi iszalag szára fásodó, kúszó, levelei hármasan összetettek, így vele nem lehet összetéveszteni.

Élőhelye, előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Inkább mészkedvelő, ártéri réteken, lápréteken, kaszálóréteken, legelőkön, szikes réteken, hegyi réteken, cserjésekben, száraz tölgyesekben, szikes erdőtisztásokon, erdőszéleken, löszgyepekben találkozhatunk vele. Előfordulása Magyarországon: Cserehát, Bükk, Mátra, Mátraalja, Cserhát, Ipoly-vidéke, Börzsöny, Visegrádi-hegység,Mecsekalja, Szekszárdi-domvidék, Szigetköz, Kis-Alföld, Dráva-sík, Mezőföld, Sárköz, Mohácsi-sík, Szentendrei-sziget, Pesti-sík, Bodrogköz, Tiszántúl, Duna-Tisza köze.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyszerű vagy elágazó szárú 20–80 cm magas növény. A szár és a virágkocsány bársonyosan szőrös. Levelei átellenesek (ritkán hármas örvben állók), lándzsásak vagy tojásdadok (5-10x2-6 cm), az alsók ékvállúak, a felsők szíves vállal ülők, rendesen csónakszerűen öblösek, merevek. A levelek a fonák oldalerezetén és az éleken pillás-szőrösek. Bókoló, kéktől a sötétliláig változó színű virágai magánosan vagy 2-3-ával fejlődnek. A lepel 4(-5) 0,5-1,2 cm széles, 2–5 cm hosszú cimpára tövig hasadó. A cimpák gyakran megcsavarodnak, hátukon 3-6 kiálló hosszbordda húzódik, a szélső bordákon kívül bársonyos-szőrösek. Május-június elején virágzik. Porzó és termő számos, gyapjas. Termései repítőszőrös aszmagok.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]