Vízirigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vízirigó
Egy kiemelkedő kövön figyelő példány
Egy kiemelkedő kövön figyelő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Vízirigófélék (Cinclidae)
Nem: Cinclus
Faj: C. cinclus
Tudományos név
Cinclus cinclus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Fehértorkú vízirigó

Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vízirigó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízirigó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízirigó témájú kategóriát.

A vízirigó vagy fehértorkú vízirigó (Cinclus cinclus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a vízirigófélék (Cinclidae) családjába tartozó faj.

Norvégia nemzeti madara.[1]

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alpok és a középhegységek gyors folyású patakjai és folyói mentén; Európában, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európa északi részén csak szórványosan fordul elő.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter és testtömege 50–75 gramm. Tollazata a fején, hátul a nyakán és a hasán barna, szárnyán és hátán szürkésbarna, míg a torkán és hasán fehér.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E madár tiszta vizű patakok és folyók mellett szeret élni. Tápláléka vízi rovarok, férgek, kis rákok és halak. A vízirigó alámerülve és a vízfolyás fenekén futva „arat” a víz alatti rovarok gazdag választékában. Sodrással szemben a szárnyát használja evezőként; a hátára nehezedő áramlás nyomása tartja egyensúlyban. A vízirigó-fiókák hamarább tudnak úszni, mint repülni. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 évet és 10 hónapot ért meg.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget egyéves kortól éri el. A költési időszak márciustól júliusig tart. Évente kétszer költ. Egy fészekaljban 4-5 fénylő, fehér tojás van, ezeken 12-18 napig kotlik. A fiatal madarak 20-24 nap után repülnek ki.

Fészekanyagot hordó vízirigó

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló faj.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Norges nasjonalfugl fossekallen (norvég nyelven). Norsk Rikskringkasting AS. (Hozzáférés: 2011. január 19.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]