Vízirigó

Vízirigó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Vízirigófélék (Cinclidae) Nem: Cinclus Faj: C. cinclus
Tudományos név
Cinclus cinclus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Fehértorkú vízirigó
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vízirigó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vízirigó témájú médiaállományokat.

A vízirigó vagy fehértorkú vízirigó (Cinclus cinclus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a vízirigófélék (Cinclidae) családjához tartozó faj.

Norvégia nemzeti madara.

Előfordulása

Az Alpok és a középhegységek gyors folyású patakjai és folyói mentén; Európában, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európa északi részén csak szórványosan fordul elő.

Alfajai

• északi vízirigó (Cinclus cinclus cinclus) – Észak-Európa
• közép-európai vízirigó (Cinclus cinclus aquaticus) – Nyugat- és Közép-Európa
• angol vízirigó (Cinclus cinclus gularis) – Egyesült Királyság és Írország
• spanyol vízirigó (Cinclus cinclus hibernicus) – Spanyolország és Portugália
• ciprusi vízirigó (Cinclus cinclus olympicus) – Ciprus, kihalt
• kaukázusi vízirigó (Cinclus cinclus caucasicus) – Kaukázus
• perzsa vízirigó (Cinclus cinclus persicus)
• uráli vízirigó (Cinclus cinclus uralensis)
• bajkáli vízirigó (Cinclus cinclus baicalensis)
• kasmíri vízirigó (Cinclus cinclus cashmeriensis)
• Cinclus cinclus leucogaster
• Cinclus cinclus minor
• Cinclus cinclus przewalskii
• Cinclus cinclus rufiventris

Megjelenése

Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter és testtömege 50–75 gramm. Tollazata a fején, hátul a nyakán és a hasán barna, szárnyán és hátán szürkésbarna, míg a torkán és hasán fehér.

Életmódja

E madár tiszta vizű patakok és folyók mellett szeret élni. Tápláléka vízi rovarok, férgek, kis rákok és halak. A vízirigó alámerülve és a vízfolyás fenekén futva „arat” a víz alatti rovarok gazdag választékában. Sodrással szemben a szárnyát használja evezőként; a hátára nehezedő áramlás nyomása tartja egyensúlyban. A vízirigó-fiókák hamarább tudnak úszni, mint repülni. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 évet és 10 hónapot ért meg.

Szaporodása

Az ivarérettséget egyéves kortól éri el. A költési időszak márciustól júliusig tart. Évente kétszer költ. Egy fészekaljban 4-5 fénylő, fehér tojás van, ezeken 12-18 napig kotlik. A fiatal madarak 20-24 nap után repülnek ki.

Fészekanyagot hordó vízirigó

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló faj.

Források

• Norges nasjonalfugl fossekallen (Norwegian nyelven). Norsk Rikskringkasting AS. (Hozzáférés: 2011. január 19.)

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja