Tegzesek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tömegtegzes imágója
|
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| alrendek | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tegzesek témájú médiaállományokat. |
A tegzesek (Trichoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik, viszonylag későn kifejlődött rendje. Legközelebbi rokonaik a lepkék, amelyeket a tegzeseknél jóval fejlettebbeknek tekinthetünk.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulásuk, élőhelyük
A sarkvidékek kivételével megtalálhatjuk őket mindenhol, ahol van víz a közelben. Az összesen körülbelül 3500 tegzesfajból hazánkban mintegy 250 él. Többségüket nagyon nehéz meghatározni, és ehhez rendszerint ivarkészüléküket kell tanulmányozni.
Magyarországon leggyakoribb családjaik:
- mocsártegzesfélék (Limnephilidae)
- pozdorjánfélék (Phryganeidae)
Legjellemzőbb hazai fajaik:
- tömegtegzes (Hydropsyche pellucidula);
- nagy tegzes (Phryganea grandis).
[szerkesztés] Tulajdonságaik
Hártyás szárnyú, a molylepkékre emlékeztető, kis vagy közepes méretű rovarok, Többnyire barnás, néha sárgás vagy szürkés, esetleg fekete árnyalatú szárnyaikat szőrök borítják (trichoptera = szőrös szárnyú). A szárnyak szegélyén a szőrök rojtokká állhatnak össze. Nyugalmi helyzetben szárnyaikat háztetőszerűen a potrohukra fektetik, és ilyenkor az első pár szárny eltakarja a legyezőszerűen összehajtogatott hátsót. A lárvák szájszerve rágó, az imágóké csökevényes, szívó-nyalogató típusú (haustellum). Csápjuk hosszú, fonalas. Két összetett szemük között a legtöbb faj fején három pontszem ül. Ahogy a lepkéknél is, a nőstények ivari kromoszómái különböznek és a hímeké egyformák.
[szerkesztés] Életmódjuk
Ragadozó vagy ritkábban törmelékfogyasztó lárváik vízben, az adott fajra jellemző környezetben élnek. Érzékeny potrohuk köré a legtöbbször nyálból tegezt készítenek vagy fogóhálót szőnek. Tracheakopoltyúik a potrohukon nőnek. Hat-hét vedlés után az utolsó lárvabőrükben bábozódnak be. Holometamorfózissal fejlődnek. Az imágók a vizek környékén rajzanak: estefelé aktívak, és tömegesen repülnek a fényre. A rövid életű imágók többsége nem táplálkozik; esetleg néhány kisebb rovart ehetnek meg.
[szerkesztés] Magyarországon védett fajok
- balkáni pálcástegzes (Plectrocnemia minima). Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
- elegáns mocsáritegzes (Limnephilus elegans). Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
- kárpáti forrástegzes (Melampophylax nepos). Természetvédelmi értéke: 2000 Ft.
- karsztforrástegzes (Drusus trifidus). Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
- lomha lápi pozdorján (Oligotricha striata). Természetvédelmi értéke: 2000 Ft.
- márványos örvénytegzes (Rhyacophila hirticornis). Természetvédelmi értéke: 2000 Ft.
- nyugati őszi tegzes (Chaetopteryx rugulosa). Természetvédelmi értéke: 2000 Ft.
- páratlan alpesi tegzes (Apatania muliebris). Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
- szürke hosszúcsápú tegzes (Ceraclea nigronervosa). Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Classis: Insecta – rovarok
- Fok.hu
- greenfo: Védett, veszélyeztetett fajok
- Sectio: Pterygota - elsődlegesen szárnyas rovarok
