Barna medve

Barna medve
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia) Család: Medvefélék (Ursidae) Nem: Ursus Faj: U. arctos
Tudományos név
Ursus arctos Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Barna medve témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barna medve témájú médiaállományokat.

Szereti a halat is

Lazacon lakmározó grizzly

Barnamedvebocs

Barna medve pihenés közben

A barna medve (gyakran egybeírva barnamedve; Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legsikeresebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó.

Elterjedése, élőhelye

Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az USA és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Mexikóból és az Atlasz-hegység vidékéről (ahol két különálló alfaja élt) mára kihalt. Különböző alfajai rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig; az alfajok testfelépítése, mérete és viselkedése egyaránt jelentősen különbözik. A törzsváltozat a mérsékelt égöv magasabban fekvő, egybefüggő erdőségeit kedveli. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni: az Aggteleki-karszton két medve (egy anya bocsával), a Zempléni-hegységben egy él.

Megjelenése, életmódja

Teste 1–3 m hosszú, tömege ennek megfelelően 100–800 kg.

A barna medve a gyakorlatban tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. A táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, mint például az egereket, mormotákat. Étrendjében kiemelt helyen szerepelnek az ízeltlábúak, így például a molyok lárvái, a mézet pedig közmondásosan kedveli. Ezek a protein- és zsírforrások különösen ősszel, a téli nyugalmi időszaka előtt fontosak, amikor tartalékokat halmoz fel a kemény hónapokra. A dögöt sem veti meg. Egyes alfajai eltérő mértékben vadásznak nagyobb állatokra – a grizzly például nemcsak a jávorszarvast, de alkalmanként még a fekete medvét is elejti. Más barna medvék csak ritkán vadásznak, és főként növényeket (terméseket, fűféléket) esznek. Elsősorban az észak-amerikai medvék ismertek arról, hogy súlyos vámot szednek a vándorló lazacokból. Egy-egy kedvező folyószakaszon több medve is összegyűlik, hogy a vízben állva kapkodják ki az árral birkózó halakat. Több esetben megfigyelték a barna medvék kannibalizmusát: főleg az idősebb hímek hajlamosak arra, hogy felfalják a fiatalokat. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs: egyedül a szibériai tigris tekinti időnként zsákmányállatának, de az ilyen összeütközés ritka. A tigris kisebb termetű alfajait épp ellenkezőleg, a barna medve öli meg időnként.

A barna medve bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, és belefekszik. Több száz kilométereket is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve.

A barna medvékre nem jellemző a territoriális viselkedés; az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetően magányos állatok, de a bő táplálékforrásoknál (mint a föntebb említett lazachalászatnál vagy a gazdagabb áfonyásokban) többen is összegyűlhetnek. Ilyenkor több korosztályból álló családi csoportok alakulnak ki, és ezekben viszont már megfigyelhetőek az egyedi erőn alapuló dominancia-viszonyok. A legerősebb hímek a legmagasabb rangúak, bár a bocsaikat védő nőstények a legagresszívabbak.

A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve (leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé) odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint egyes rágcsálóknál, hüllőknél és kétéltűeknél. Télen testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni.

Szaporodás

A nőstény medvék a 10–30 napig tartó ösztruszban több hímmel is párosodhatnak. A hímek megküzdenek egymással a párosodás jogáért, és a nyertes 1–3 hétig igyekszik is védeni a megszerzett nőstényt.

Leginkább május és június között párzanak, viszont a megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint 5 hónapot, vagyis a téli nyugalmi időszak kezdetéig késik; a vemhesség ezután 6–8 hetes, vagyis a gyámoltalan, csupasz és vak kölykök (rendszerint 2-3) télen születnek meg. A kezdetben mindössze 340–680 grammos bocsok gyorsan fejlődnek: 3 hónapos korukra már 15 kg-osak, és a 6. hónapban elérik a 25 kg-ot. 18–30 hónapos korukig szopnak, de 5 hónapos koruk után már nem csak anyatejen élnek. A fiatalok legalább a második tavaszig anyjukkal maradnak, de a legtöbbször 3–4 évig együtt élnek. A hím medvék nem vesznek részt az utódok gondozásában, sőt, kifejezetten veszélyeztetik azokat. Nem csoda, hogy az anyamedve rendkívül agresszíven lép fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor különösen veszélyes lehet az emberre is). A nőstény csak akkor lesz újra fogamzóképes, ha a kölykei elhagyják vagy idő előtt elpusztulnak; ez magyarázza a hímek gyilkos szándékait.

A fiatalok 4–6 évesen válnak ivaréretté, de 10–11 éves korukig még nőnek. A természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is elérhetik.

Alfajai

• Európai barna medve (Ursus arctos arctos); Európa, a Kaukázus vidéke és Nyugat-Szibéria
• Szíriai barna medve (Ursus arctos syriacus); a Közel-Kelet
• Atlasz-medve (Ursus arctos crowtheri); Észak-Afrika, kihalt
• Himalájai barnamedve (Ursus arctos isabellinus); Nepál és Észak-India
• Tibeti barnamedve vagy kék medve (Ursus arctos pruinosus); Tibet és Nyugat-Kína
• Hokkaidói barnamedve (Ursus arctos yesoensis); Hokkaido, Japán
• Kelet-szibériai barnamedve (Ursus arctos collaris); Szibéria keleti része a Jenyigszej folyótól az Altáj-hegységig
• Usszuri barnamedve (Ursus arctos lasiotus); Szibéria északkeleti része (Usszuriföld), Szahalin sziget, a déli Kuril-szigetek és Kína északkeleti része
• Kamcsatkai barnamedve (Ursus arctos beringianus); a Kamcsatka-félsziget és a közeli Paramushir-sziget
• Kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi); a Kodiak- Afognak- és Shuyak-szigetek (Alaszka)
• Grizzly medve (Ursus arctos horribilis); Észak-Amerika
• Mexikói grizzly (Ursus arctos nelsoni); Mexikó, feltehetően kihalt
• Kaliforniai grizzly (Ursus arctos californicus); Kalifornia, kihalt
• Ursus arctos alascensis
• Ursus arctos dalli
• Ursus arctos gyas
• Ursus arctos marsicanus

Képek

• 

  Európai barna medve (Ursus arctos arctos)

• 

  Szíriai barna medve (Ursus arctos syriacus)

• 

  Grizzly medve (Ursus arctos horribilis)

• 

  Kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi)

Lásd még

A medve szóról és a medve kultúrtörténeti szerepéről lásd a Medvefélék szócikket!

Külső hivatkozások

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 23.)
• Barna medve
• Family Ursidae (bears)
• Sepsi Árpád - Kohl István: A kárpáti barnamedvéről (MEK)