Atlasz (hegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Atlasz
High Atlas9.jpg
Magas-Atlasz

Hely  Marokkó,  Algéria,  Tunézia
Hegység Eurázsiai-hegységrendszer
Legmagasabb pont Dzsebel Túbkal (4167 m)
Típus üledékes kőzetek
Elhelyezkedése
Atlasz  (Afrika)
Atlasz
Atlasz
Pozíció Afrika térképén
é. sz. 31° 03′ 42″, ny. h. 7° 54′ 57″Koordináták: é. sz. 31° 03′ 42″, ny. h. 7° 54′ 57″
Térkép
Atlas-Mountains-Labeled-2.jpg
Az Atlasz hegység Afrikában, vörössel jelölve

Az Atlasz (arabul جبال الأطلس – Ǧibāl al-Aṭlas, magyarosan Dzsibál al-Atlasz) 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak Gibraltár hegyei is. Zömében az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll.

Geológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Afrika és Európa között egykor húzódó Tethys-óceánban lerakódott üledékekből gyűrődött fel a krétában és a harmadidőszakban. Földtani felépítés szerint két Atlasz-hegység létezik: a) a Parti-Atlasz az északi, Földközi-tenger menti vonulatokból áll. A fiatalon (oligocén, miocén) takaróredőkbe gyűrődött mezozoós és harmadidőszaki üledékekből ősi (Nagy Kabilia) és fiatal gránitmagok, vulkáni takarók emelkednek ki. A vonulatok között medencék mélyülnek; b) déli vonulatait Szaharai-Atlasz néven foglalják össze. A prekambriumi és variszkuszi kristályos tömegekhez mezozoós üledékek gyűrődtek a krétában és főleg az eocénban. Vonulatainak mai helyzete és magassága a miocén utáni földkéregmozgások hatására alakult ki. A déli lábánál húzódó nagy-szerkezeti vonalat tekintik geológiailag Afrika határának.

Részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marokkóban nyugati része a Ríf-Atlasz, s a Magas-Atlasz, ami közel 800 km hosszan nyúlik el délnyugat-északkelet irányban, az Atlanti-óceán partjától (Agadir környéke). Legmagasabb csúcsa a 4167 méter magas Dzsebel Túbkal (é. sz. 31° 03′ 43″, ny. h. 7° 54′ 58″), a második legmagasabb csúcsa a 4071 méteres M'Goun. Mindkettő Marokkó délnyugati részén található. A Magas-Atlaszt a kevésbé magas Antiatlasztól a Sous, a Dadès és a Todra völgye választja el. Az északra fekvő Középső-Atlasztól pedig az El-Abid vádi és a Moulouya felső folyásának völgye különíti el. Az Atlasz választó vonalat képez a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjai és a Szahara sivatag között. Algéria északi részén, a hegyvidék mondhatni közepén, két vonulata van: az északi Tell-Atlasz és a déli Szaharai-Atlasz. Az északi vonulat legmagasabb pontja 2308 m, Algírtól keletre, a vad, szakadékos Kabil-földön van. Déli oldalán a Tell-Atlasz meredeken zuhan le a Sott-fennsíkig (a tengerszint felett 800–1000 m), melynek belsejében számos lefolyástalan, elmocsarasodott sóstó, úgynevezett sott van. A délről csatlakozó, a tengerparttal és a Tell-Atlasszal párhuzamos Szaharai-Atlasz legmagasabb pontja a Massif d'Aurès (2328 m). A hegység lakói Marokkóban főleg berberek, Algériában pedig arabok.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Atlasz (hegység) témájú médiaállományokat.