Berberek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berberek
Teljes lélekszám
kb. 47 millió
Régiók
Berber World.png
Északnyugat-Afrika
Lélekszám régiónként
Régió
 Marokkó 24 000 000
 Algéria 18 500 000
 Niger 1 000 000 (tuareg, 1998)
 Mali 740 000 (tuareg, 1991)
 Tunézia 200 000
 Líbia 750 000+
 Mauritánia 80 000
 Burkina Faso 60 000 (tuareg, 1991)
 Egyiptom 10 000
 Franciaország 1 500 000
 Spanyolország 500 000
 Hollandia 200 000
 Belgium 200 000
 Izrael 100 000
Nyelvek
Berber dialektusok (afroázsiai nyelvcsalád), Tamazight, tamasek stb.
Vallások
Iszlám (túlnyomó többség), ateizmus, kereszténység, judaizmus és más

A berberek Északnyugat-Afrika őslakos rokon népcsoportjainak összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek.

A „berber” nevet a kívülállók alkalmazták rájuk, ennek eredete a latin „barbari” (=barbár), amit az ókori rómaiak az Észak-Afrika partjain élő, latinul nem beszélő népekre és magára a területre is vonatkoztattak.

A berber identitást a nyelvhez és a kultúrához való kötődés jelenti. A legfőbb berber dialektust „tamazight” néven illetik.

Manapság a Cyreanica régiót kivéve a berberek kétnyelvűek, a berber mellett arabul is beszélnek.

A berberek számára életbevágóan fontos volt a családhoz és a törzshöz való kötődés, hiszen csak így maradhattak életben, ez a kötődés napjainkig megmaradt. A berber közösséget alkotó családok és rokonok egymás közelében laknak, ez különösen a kisebb falvakra jellemző. Ezek a csoportok Tripolitania körzetben élnek.

Származás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A berber népek származása, a sok elmélet ellenére, pontosan nem ismert.

Egyes történészek szerint a berberek a neolitikum óta itt élt emberek leszármazottai, mások szerint a Garamantiai Birodalom maradékát jelentik, amely i.e. 900 és i.sz. 500 között virágzott a történelmi Fezzán régióban.

Genetikai bizonyíték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A genetikai vizsgálatok szerint a legtöbb berber északnyugat-afrikai származású (tehát nem arab), de a berberek többsége elsősorban arabnak tekinti magát, és csak kisebb részüknek van berber öntudata.

Genetikai szempontból jelentős őseik Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről, vagy esetleg mindkét helyről egyszerre vándoroltak Északnyugat-Afrikába a felső-paleolitikum időszakában, 17 000 évvel ezelőtt.

A kizárólag az apai vonalon öröklődő Y-kromoszóma vizsgálata alapján a népesség a következőképp oszlik meg: 75% felső-paleolitikus északnyugat-afrikai (H35, H36 és H38), 13% neolitikus északnyugat-afrikai (H58 és H71), 4% európai (IX csoport, H50, H52) és végül 8% fekete-afrikai (H22, H28).

Vallás és hitvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berber harcosok bemutatója Agadirban (Marokkó)

A berberek napjainkban elsősorban szunnita iszlám hívők. Az iszlámra való áttérés előtt néhány berber csoport áttért a keresztény vagy az izraelita hitre, míg mások folytatták a hagyományos berber politeizmust.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a berberek zászlaja
  • Arezki, Dalila : L'identité berbère, Paris, Séguier, Biarritz , Atlantica, 2004, ISBN 2-84049-393-4
  • Chaker, Salem : Études berbères et chamito-sémitiques , Paris [u.a.], Peeters, 2000, ISBN 90-429-0826-2
  • Leguil, Alphonse : Contes berbères grivois du Haut-Atlas , Paris [u.a.], Harmattan, 2000, ISBN 2-7384-9904-X
  • Hélène Claudot-Hawad: Touaregs. Apprivoiser le désert, Paris : Gallimard, 2002. (Collection Découvertes Gallimard; Cultures et société; n° 418).
  • Bougchiche, Lamara : Langues et littératures berbères des origines à nos jours, Paris, Ibis Press, 1997, ISBN 2-910728-02-1
  • Leguil, Alphonse : Contes berbères de l'Atlas de Marrakech, Paris, L'Harmattan, 1988, ISBN 2-7384-0163-5
  • Féry, Raymond : Médecin chez les Berbères, Versailles, Ed. de l'Atlanthrope, 1986, ISBN 2-86442-013-9
  • Hachid, Malika : Les premiers Berbères – entre Méditerranée, Tassili et Nil, Aix-en-Provence, Édisud, 2000, ISBN 2-7449-0227-6
  • Allioui, Youcef : Timsal, enigmes berbères de Kabylie – commentaire linguistique et ethnographique, Paris, Ed. L'Harmattan, 1990, ISBN 2-7384-0627-0
  • Chaker, Salem : Amaziɣ (le/un) Berbère – Linguistique berbère. Etudes de syntaxe et de diachronie , Paris, Peeters, 1995, ISBN 2-87723-152-6
  • Direche-Slimani, Karima : Chrétiens de Kabylie, Saint-Denis, Ed. Bouchene, 2004, ISBN 2-912946-77-8

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berberek témájú médiaállományokat.