Berberek
| Berberek | |||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Ibrahim Afellay, Ahmed Abutaleb, Abd el-Krim, Zinedine Zidane, Idir |
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||
| kb. 47 millió | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Régiók | |||||||||||||||||||||||||||||||
 Északnyugat-Afrika |
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Berber dialektusok (afroázsiai nyelvcsalád), Tamazight, tamasek stb. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Iszlám (túlnyomó többség), ateizmus, kereszténység, judaizmus és más | |||||||||||||||||||||||||||||||
A berberek Északnyugat-Afrika őslakos rokon népcsoportjainak összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek.
A „berber” nevet a kívülállók alkalmazták rájuk, ennek eredete a latin „barbari” (=barbár), amit az ókori rómaiak az Észak-Afrika partjain élő, latinul nem beszélő népekre és magára a területre is vonatkoztattak.
A berber identitást a nyelvhez és a kultúrához való kötődés jelenti. A legfőbb berber dialektust „tamazight” néven illetik.
Manapság a Cyreanica régiót kivéve a berberek kétnyelvűek, a berber mellett arabul is beszélnek.
A berberek számára életbevágóan fontos volt a családhoz és a törzshöz való kötődés, hiszen csak így maradhattak életben, ez a kötődés napjainkig megmaradt. A berber közösséget alkotó családok és rokonok egymás közelében laknak, ez különösen a kisebb falvakra jellemző. Ezek a csoportok Tripolitania körzetben élnek.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Származás
A berber népek származása nem ismert pontosan, habár erre irányulóan sok elmélet született.
Egyes történészek szerint a berberek a neolitikum óta itt élt emberek leszármazottai, mások szerint a Garamantiai Birodalom maradékát jelentik, ami i.e. 900 és i.sz. 500 között virágzott a történelmi Fezzán régióban.
[szerkesztés] Genetikai bizonyíték
A genetikai felmérések szerint a legtöbb berber északnyugat-afrikai származású (tehát nem arab), de a berberek többsége elsősorban arabnak tekinti magát, és csak kisebb részüknek van berber öntudata.
A berberek genetikai szempontból jelentős ősei Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről, vagy esetleg mindkét helyről egyszerre vándoroltak Északnyugat-Afrikába a felső-paleolitikum időszakában, 17 000 évvel ezelőtt.
A kizárólag az apai vonalon öröklődő Y-kromoszóma vizsgálata alapján népességben az Y kromoszóma történeti származása szerint a következőképp oszlik meg: 75% felső-paleolitikus északnyugat-afrikai (H35, H36 és H38), 13% neolitikus északnyugat-afrikai (H58 és H71), 4% európai behatás (IX csoport, H50, H52) és végül 8% fekete-afrikai (H22, H28).
[szerkesztés] Vallás és hitvilág
A berberek napjainkban elsősorban szunnita iszlám hívők. Az iszlámra való áttérés előtt néhány berber csoport áttért a keresztény vagy az izraelita hitre, míg mások folytatták a hagyományos berber politeizmust.
[szerkesztés] További információk
- Arezki, Dalila : L'identité berbère, Paris, Séguier, Biarritz , Atlantica, 2004, ISBN 2-84049-393-4
- Chaker, Salem : Études berbères et chamito-sémitiques , Paris [u.a.], Peeters, 2000, ISBN 90-429-0826-2
- Leguil, Alphonse : Contes berbères grivois du Haut-Atlas , Paris [u.a.], Harmattan, 2000, ISBN 2-7384-9904-X
- Hélène Claudot-Hawad: Touaregs. Apprivoiser le désert, Paris : Gallimard, 2002. (Collection Découvertes Gallimard; Cultures et société; n° 418).
- Bougchiche, Lamara : Langues et littératures berbères des origines à nos jours, Paris, Ibis Press, 1997, ISBN 2-910728-02-1
- Leguil, Alphonse : Contes berbères de l'Atlas de Marrakech, Paris, L'Harmattan, 1988, ISBN 2-7384-0163-5
- Féry, Raymond : Médecin chez les Berbères, Versailles, Ed. de l'Atlanthrope, 1986, ISBN 2-86442-013-9
- Hachid, Malika : Les premiers Berbères – entre Méditerranée, Tassili et Nil, Aix-en-Provence, Édisud, 2000, ISBN 2-7449-0227-6
- Allioui, Youcef : Timsal, enigmes berbères de Kabylie – commentaire linguistique et ethnographique, Paris, Ed. L'Harmattan, 1990, ISBN 2-7384-0627-0
- Chaker, Salem : Amaziɣ (le/un) Berbère – Linguistique berbère. Etudes de syntaxe et de diachronie , Paris, Peeters, 1995, ISBN 2-87723-152-6
- Direche-Slimani, Karima : Chrétiens de Kabylie, Saint-Denis, Ed. Bouchene, 2004, ISBN 2-912946-77-8
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
