Kannibalizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kannibalizmus a brazil bennszülötteknél Theodor de Bry metszetén

A kannibalizmus emberevés, olyan cselekedet vagy gyakorlat, amely során egy ember egy másik emberi lény húsával táplálkozik. Tudományosan antropofágiának is nevezik. Az a személy, aki a kannibalizmus gyakorlatával él, a kannibál.

A kannibalizmus mint szóhasználat a zoológiában is megtalálható kifejezés, itt olyan cselekedetet jelöl, mely során egy egyed részben vagy egészben elfogyasztja fajának egy példányát. Ebbe beletartozik a méreten alapuló, a szexuális és a méhen belüli kannibalizmus, valamint több fajnál az utódok elfogyasztása is.

A kannibalizmus még manapság is gyakorolt szokás, számos háborús konfliktus apropójául is szolgált a közelmúltban Afrika egyes részein, mint például Libériában és Kongóban.[1][2] Napjainkban a civilizációtól teljesen elzárt pápua új-guineai korowai törzs azon kevés népcsoportok egyike, akik még mindig kannibál életmódot folytatnak, de rajtuk kívül még számos melanéziai bennszülött nép (főleg a Fidzsi-szigeteken) eszik emberi húst kulturális okokból.[3] A jelenség megfigyelhető még Szumátrán, Ausztráliában, számos csendes-óceáni szigeten, Közép-Amerikában, az amazonasi és kongói törzseknél, Nyugat-Afrikában, valamint az új-zélandi maoriknál is.[4] Feltételezések szerint a neandervölgyi ember is gyakorolta az emberevés szokását, egyes kutatók szerint a mai modern ember húsával is táplálkozott. Ugyan ha a két embertípust két külön fajnak tekintjük, akkor aligha beszélhetünk kannibalizmusról.[5] Mivel az emberevés a legtöbb országban szinte egyáltalán nincs jelen, és ezért annyira szokatlan, hogy a kannibalizmus az USA több államában és még számos országban sem illegális.[6]

A kannibalizmusnak történelmileg is nagy jelentősége van, hiszen a 19. századi gyarmati hatalmak a rabszolgasorsba taszított népek e szokását használták fel, hogy bizonyítsák azok primitívségét, genetikai alattvalóságát. Ugyan a kannibalizmus feszegeti a kulturális relativizmus határait, mely elmélet szerint egy kultúra sem nyilváníthatja egy másik kultúra cselekedeteit jónak vagy rossznak[7]; az antropológusoknak ma is nagy kihívást jelent meghatározni, hogy mely emberi viselkedések, szokások elfogadhatóak, és melyek nem.

A rituálék mellett sokszor a gyötrő éhség is okot adhat a kannibalizmusra, hiszen bizonyos helyzetekben néhány ember számára csak ez biztosíthatja az életben maradást. Erre a mai modern időkben is van példa. 1972-ben az uruguayi rögbiválogatott repülőgépe fedélzetén 45 utassal lezuhant az Andok jeges sziklái között, és a túlélők a halott utasok elfogyasztásával tudták csak átvészelni az emberpróbáló körülményeket. Ezenfelül egyfajta mentális zavar is lehet a kannibalizmus forrása, ugyanis néhány mentálisan beteg egyén arra érez kényszert, hogy embertársaival táplálkozzon.

Az egyik (leg)ismertebb eset 2012-ben történt Miamiban. Rudy Eugene egy hajléktalan arcának 80%-át elfogyasztotta. [8][9]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cannibalism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ajánlott oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kannibalizmus és követői 1. rész (+18) A kannibalizmus és követői 2. rész (+18)