Kodiak-medve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kodiak-medve
Kodiak bear in germany.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. arctos
(Linnaeus, 1758)
Alfaj: U. a. middendorffi
Tudományos név
Ursus arctos middendorffi
(Merriam, 1896)
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kodiak-medve témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kodiak-medve témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kodiak-medve témájú kategóriát.

Portré egy hím kodiak medvéről

A kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi) a barna medve legnagyobb termetű alfaja. A jegesmedve mellett a legnagyobb testű szárazföldi ragadozó emlős a Földön.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 2,8 méter, marmagassága 1,3-1,5 méter, tömege 300-700 kg. A kifejlett hímek felágaskodva elérhetik a 3 métert is.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kodiak-, Afognak- és Shuyak-szigeteken őshonos, melyek Délnyugat-Alaszka partjai mentén találhatóak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. Egész nap aktívak lehetnek, de legszívesebben reggel és este mozognak.

Magányosan élnek, de a táplálékban gazdag területeken többen is összegyűlhetnek, például a lazacok ívásakor. Olykor nagyobb testű állatokat is megtámad, le tudja teríteni a elkapja a jávorszarvast és a havasi kecskét. Előfordul a kannibalizmus is, a kifejlett erős hímek főleg a bocsokra lehetnek veszélyesek. A téli táplálékszegény időszakban nyugalomba vonulnak, de nem alszanak igazi téli álmot. A nőstények ilyenkor hozzák világra még az 1 kg-ot sem elérő, védtelen, csupasz és vak bocsaikat. A fiatalok legalább két évig anyjukkal maradnak, majd 4-6 éves korukban válnak ivaréretté. A teljes testnagyságukat 11 éves korukra érik el.

A kodiak-medve alapvetően kerüli az embert, de hírhedten kiszámíthatatlan viselkedése révén veszélyes lehet az emberre, időnként előfordulnak tragikus balesetek. Szerencsére élőhelyük viszonylag gyéren lakott terület, így az emberekkel való találkozás lehetősége csekély.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény januárban és februárban 2-3 kölyköt hoz a világra. 3-4-5 éves koruktól hagyják el az anyjukat.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután az alfaj állományai a fokozódó vadászat miatt lecsökkentek, 1941-ben a Kodiak-szigetek egy részét természetvédelmi területté nyilvánították, hogy védjék a medvéket. Mára állománya nagyjából 3000 egyedre tehető és csak nagyon limitált éves kilövési kvóták betartása mellett ritkítható. Mára a medvék a régió egyik legfontosabb turistalátványosságaivá váltak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kodiakbär című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.