Kamcsatkai barnamedve
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ursus arctos beringianus (Middendorff, 1851) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
kolymensis Ognev, 1924 |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Kamcsatkai barna medve témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kamcsatkai barna medve témájú médiaállományokat. |
A kamcsatkai barna medve (Ursus arctos beringianus) a barna medve második legnagyobb termetű alfaja, mérete alig marad el a csúcstartó kodiak medvéétől.
Tartalomjegyzék |
Megjelenése [szerkesztés]
Marmagassága 1-1,5 méter, testtömege akár 700 kg is lehet. A kifejlett hímek felágaskodva elérhetik a 3 métert is.
Elterjedése, élőhelye [szerkesztés]
Kelet-Szibéria tajgavidékein él, legnagyobb populációja a Kamcsatkai-félszigeten fordul elő. Állatkertekben ritka, Magyarországon csak a Veszprémi Állatkertben és a Veresegyházi Medveotthonban tartják.
Életmódja [szerkesztés]
Főleg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. A kodiak medvéhez hasonlóan szívesen fogyaszt fűféléket is. Egész nap aktívak lehetnek, de legszívesebben reggel és este mozognak.
Magányosan élnek, de a táplálékban gazdag területeken többen is összegyűlhetnek, például a lazacok ívásakor. Előfordul a kannibalizmus is, a kifejlett erős hímek főleg a bocsokra lehetnek veszélyesek. A téli táplálékszegény időszakban nyugalomba vonulnak, de nem alszanak igazi téli álmot. A nőstények ilyenkor hozzák világra még az 1 kg-ot sem elérő, védtelen, csupasz és vak bocsaikat. A fiatalok legalább két évig anyjukkal maradnak, majd 4-6 éves korukban válnak ivaréretté. A teljes testnagyságukat 11 éves korukra érik el.
A kamcsatkai barna medve alapvetően kerüli az embert, de hírhedten kiszámíthatatlan viselkedése révén veszélyes lehet az emberre, időnként előfordulnak tragikus balesetek. Szerencsére élőhelyük viszonylag gyéren lakott terület, így az emberekkel való találkozás lehetősége csekély.

