Kamcsatkai barnamedve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kamcsatkai barna medve
Brown-bear-in-spring.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Medvefélék (Ursidae)
Alcsalád: Ursinae
Nem: Ursus
Faj: U. arctos
Alfaj: U. a. beringianus
Tudományos név
Ursus arctos beringianus
(Middendorff, 1851)
Szinonimák

kolymensis Ognev, 1924
mandchuricus Heude, 1898
piscator Pucheran, 1855

Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kamcsatkai barna medve témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kamcsatkai barna medve témájú kategóriát.

A kamcsatkai barna medve (Ursus arctos beringianus) a barna medve második legnagyobb termetű alfaja, mérete alig marad el a csúcstartó kodiak medvéétől.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marmagassága 1,3-1,5 méter, testtömege akár 700 kg is lehet. A kifejlett hímek felágaskodva elérhetik a 3 métert is.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kelet-Szibéria tajgavidékein él, legnagyobb populációja a Kamcsatkai-félszigeten fordul elő. Állatkertekben ritka, Magyarországon csak a Veszprémi Állatkertben és a Veresegyházi Medveotthonban tartják.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. A kodiak medvéhez hasonlóan szívesen fogyaszt fűféléket is. Egész nap aktívak lehetnek, de legszívesebben reggel és este mozognak.

Magányosan élnek, de a táplálékban gazdag területeken többen is összegyűlhetnek, például a lazacok ívásakor. Előfordul a kannibalizmus is, a kifejlett erős hímek főleg a bocsokra lehetnek veszélyesek. A téli táplálékszegény időszakban nyugalomba vonulnak, de nem alszanak igazi téli álmot. A nőstények ilyenkor hozzák világra még az 1 kg-ot sem elérő, védtelen, csupasz és vak bocsaikat. A fiatalok legalább két évig anyjukkal maradnak, majd 4-6 éves korukban válnak ivaréretté. A teljes testnagyságukat 11 éves korukra érik el.

A kamcsatkai barna medve alapvetően kerüli az embert, de hírhedten kiszámíthatatlan viselkedése révén veszélyes lehet az emberre, időnként előfordulnak tragikus balesetek. Szerencsére élőhelyük viszonylag gyéren lakott terület, így az emberekkel való találkozás lehetősége csekély.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]