Kötöny kun fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kötöny kun fejedelem a kun törzsek szövetségének vezetője volt az 1220-30-as években. 1241-ben Magyarországra menekült a tatárjárás elől, ahol megölték.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1221-ben egy korábban a hvárizmi sahot üldöző mongol sereg Szübőtej és Dzsebe vezetésével Azerbajdzsánt és Grúziát fosztogatta, majd a derbenti szoroson át a Kaukázus északi előterébe tört be. A területet lakó alánok és cserkeszek szövetségre léptek ellenük a tőlük északra a sztyeppet uraló kunok törzsszövetségével, amelynek élén ekkor Kötöny állt. A mongolok a közös életmódra hivatkozva és a zsákmányból részesedést ígérve leválasztották a kunokat a kaukázusiak szövetségéről, de ígéretüket nem tartották be, az egész zsákmányt elragadták. Kötöny ekkor az orosz fejedelmekkel kötött szövetséget, de az egyesült orosz-kun seregek megsemmisítő vereséget szenvedtek 1223 májusában a Kalka menti csatában. A mongolok azonban nem használták ki teljesen győzelmüket. A Krímben lévő Szudak kereskedőváros raktárait még kifosztották, de utána kelet felé fordultak. Lerohanták a volgai bolgárokat, majd egyesültek a lassan hazafelé tartó Dzsingisz kán csapataival a Szir-darja folyótól északra. Így Kunországnak a Dnyepertől nyugatra eső része egyelőre érintetlen maradt. [1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vásáry: Az Arany Horda: Vásáry István. Az Arany Horda. Kossuth Könyvkiadó. ISBN 963 09 2792 6 (1986)