Pilisi len
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 250 000 Ft |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Linum dolomiticum Borb. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pilisi len témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisi len témájú médiaállományokat. |
A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomitlen (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. Egy Pilisszentiván környéki, kb. 10 hektárnyi területnyi dolomittörmelékes sziklagyepen endemikus faj, 1000-es nagyságrendben élnek egyedei. Reliktum faj.[1]
Tartalomjegyzék |
Jellemzői [szerkesztés]
10–20 cm magasra növő törpecserje (chamaephyton), tövén sűrű, meddő tőrózsával. A belső tőlevelek keskenyek, ék vagy lapát formájúak, fokozatosan nyélbe keskenyedők. A száron kevés visszásan szálas-lándzsás, szórt állású levél nő. Május-június környékén virágzik. Rovarok porozzák be, de önbeporzásra is képes. Sárga, nagyméretű virágai a száron kettesével, hatosával ülnek. 5 csészecimpája hegyes, mirigyesen fogacskás szélű. A csésze 6–7 mm, a szirom 10–16 mm hosszú. Kromoszómaszáma 2n=28. Termése 10 rekeszű, kerek toktermés, magjait állatok terjesztik.
Rendszertan [szerkesztés]
Borbás Vince 1897-ben írta le a Linum dolomiticum fajt. A Linum nemzetségen belül a Linum flavum csoportba, a Syllinum szekcióba tartozik. A lenfajok közül a Görögországban elterjedt Linum elegans áll közel hozzá. Annak dacára, hogy igen kis területen fordul elő, két formaváltozatot is meg lehet különböztetni:
- Linum dolomiticum f. dolomiticum: a sziromlevelek 15–16 mm hosszúak, oválisak
- Linum dolomiticum f. parviflorum: a sziromlevelek 10–12 mm hosszúak, lándzsásak.
Védettsége [szerkesztés]
Jelenleg Magyarországon fokozottan védett növényfaj. Feltalálási helyén, a Budai Tájvédelmi Körzet Szénás-hegycsoportjában kb. 10 hektáron mintegy 1000 példány él a növényből. Az állomány stabilnak tekinthető. Először 1934-ben intézkedtek a terület védelméről, 1951-ben már szigorú védelem alatt állt. 1979-től a Berni Konvenció hatálya alá is esik. A tápiószelei Agrobotanikai Intézet génbankjában három populációjának magmintáit őrzik.
Hivatkozások és lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Másodév > A „Biogeográfia” című kollokviumhoz szükséges alapfogalmak, ELTE-TTK Földrajz és Geográfus szakos hallgatók weblapja. Hozzáférés ideje: 2009. március 9.
Források [szerkesztés]
- Terra Alapítvány
- Növényvilág
- G. Vörösváry, L. Holly, L. Udvardy: Linum dolomiticum Borbás, a strictly protected wild relative of cultivated flax in Hungary, First International Conference on Crop Wild Relative Conservation and Use, 14. - 17. September 2005, Agrigento, Italy, Poster, PGR Forum crop wild relative case studies, (PDF Online)
