Berzevice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berzevice
Slovakia Brezovica 7.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Felső-Tarcamente
Rang község
Polgármester Jozef Hodoši
Népesség
Teljes népesség 1701 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 456 m
Terület 18,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berzevice (Szlovákia)
Berzevice
Berzevice
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 40″, k. h. 20° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 40″, k. h. 20° 51′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berzevice (szlovákul Brezovica nad Torysou) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában, Eperjestől 37 km-re, Kisszebentől 21 km-re északnyugatra. 2011-ben 1701 lakosából 1612 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településnek 13. századi vára volt, melyet 1355-ben említenek először amikor az építtető Berzevici Mihály rokonai felosztják egymás között. 1449 és 1458 között a husziták kezén volt. A vár Berzeviczy-család ősi fészke, később gazdái elhagyták, felszíni nyoma nem maradt, de helye ismert. 1592-ben Berzeviczy Mártonnak kastélya épült itt, ez ma is áll.

A falut 1317-ben "Berzeuice" néven említik először, a tarcai uradalomhoz tartozott. 1355-ben "Brezeuicha" alakban tűnik fel a forrásokban. 1427-ben 58 portája volt. Vásártartási joggal rendelkező mezővárossá fejlődött, melynek a 19. század közepéig híres vásárai voltak. Lakói ácsmesterséggel, bognármesterséggel, faeszközök készítésével foglalkoztak. A 19. század elején alapították papírmalmát. 1787-ben 191 háza volt 1991 lakossal. 1828-ban 194 házában 1745 lakos élt.

Vályi András szerint "BERZEVITZE. vagy Berzovitza. Népes tót mező Város Sáros Vármegyében, birtokosa Berzevitzy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szepes Vármegyének határa szélén, jelesítik e’ Várost a’ birtokosoknak benne épűlt lakházai, szántó földgyei, hegyesek, völgyesek, és nehéz mivelésűek. Minden Szentek, és Bálint napján esik vására, mellette lévő nagy hegyén legeltetik marháikat, allya felé pedig szép fákkal boríttatott; Torisza vize öntözi a’ Várost, melly oldálra Tarcza vizével egyesűl, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Berzevicze, tóth m.város, Sáros vmgyében, a Tarcza mellett, ut. post. Eperjeshez észak-nyugotra 4 1/2 mfdnyire: 1635 kath., 17 evang., 1 ref., 148 zsidó lak. Fekszik a Feketehegy lánczánál, mellynek tetején a legszebb rétek terülnek el, oldalait pedig erdők fedik. Földe hegyes és nehéz mivelésű. Van itt kath. paroch. templom, 4 kastély, papiros, fürész és több lisztmalom. F. u. a báró és nemes Berzevicza nemzetség." [3]

1910-ben 1206, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. 1925-ben egy tűzvészben a fél falu leégett. Földműves szövetkezetét 1951-ben alapították, 1963-ban állami tulajdon lett.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 14. századi várának romjai.
  • Római katolikus temploma kora gótikus eredetű, 1300 körül épült. Reneszánsz félkör alakú kapuzatát Dubrovniki Vincentius mester készítette 1520 és 1525 között. Gótikus kőepitáfját 1432-ben készítették. Később a templomot barokk stílusban építették át.
  • 16. századi Berzeviczy-kastély.
  • A településen nyolc nemesi kúria található, melyek reneszánsz, barokk és klasszicista stílusban készültek.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]