Krivány (Kisszebeni járás)
| Krivány (Krivany) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1274 |
| Polgármester | Ján Šejirman |
| Irányítószám | 082 71 |
| Körzethívószám | 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1215 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 415 m |
| Terület | 18,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Krivány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 10′ 10″, k. h. 20° 54′ 40″ | |
| Krivány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Krivány, (szlovákul Krivany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 1215 lakosából 955 szlovák és 119 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kisszebentől 16 km-re északnyugatra a Tarca bal partján 426 m magasságban fekszik.
Története [szerkesztés]
Írott forrásban 1301-ben említik először. A falu templomát a 14. század végén, vagy a 15. század elején építették. 1615-ben a reformáció következtében evangélikus templom lett. 1734-ben a község már úrja tiszta katolikus. 1770-ben a templom részben leégett. A 17. században 10-12 nemesi család élt a faluban, melyeknek kisebb kúriájuk volt. A legnagyobb kastély a Dessewwffy család 1635-ben épített kastélya, mely 1863-ig volt a család tulajdonában, ezután a Bornemissza családé lett.
Fényes Elek szerint "Krivány, (Kriwgani), Sáros v. tót falu, Héthárshoz nyugotra 1/2 órányira, a Tarcza mellett: 870 kath., 31 g. kath., 62 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép emeletes kastély. Termékeny határ, jó rétekkel, erdővel, vizimalmokkal. F. u. többen. Ut. post. Eperjes."[2]
1910-ben 960, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
2001-ben 1093 lakosából 969 szlovák és 98 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Legrégibb műemléke az 1470 és 1520 közötti időben épített gótikus római katolikus templom. 1890-ben megújították. 1921-22-ben renoválták.
- A Dessewffy-kastély 1635-ben épült reneszánsz stílusban, később a Bornemissza családé lett. 1948-ban államosították, majd 1985-ben helyreállították. 1992-óta Bornemissza Kálmán tulajdona.
- A faluban egy malom is áll, mely egykor a Bornemissza családé volt.
- A falu központjában álló szabadtéri színpadon folklórfesztiválokat rendeznek.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
|
|||||||||||
