Tarca (település)
| Tarca (Torysa) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1265 |
| Polgármester | Jozef Stedina |
| Irányítószám | 082 76 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1505 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 142 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Terület | 10,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tarca
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 52′ 45″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tarca, (szlovákul Torysa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában, Kisszebentől közúton 19 km-re északnyugatra a Tarca-folyó partján fekszik. 2011-ben 1505 lakosából 1372 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A települést 1265-ben Tharcza alakban említik először. 1270-ben Tarcha, 1370-ben Tarcha utraque, 1374-ben Tharcha et altera Tharcha, 1408-ban Kistharcha néven szerepel a korabeli forrásokban. 1270-ben plébániája a szepesi prépostsághoz tartozott. Birtokosa Szász Detrik szepesi gróf volt. 1274-től a Berzeviczy család birtoka. A 13. században uradalmi központ, a tarcai uradalom központja, melyhez 12 falu tartozott.
A középkorban területén vár is állt, a 16. században a Tarczay-család várkastélya állott itt. 1685-ben Dessewffy István kastélyát említik. 1427-ben 17 portája a Berzeviczyeknek, 22 portája a Perényieknek adózott. A 14. és 16. század között két faluból, Kis- és Nagytarcából állt. A 16. században a Péchy és Dessewffy, a 18. századtól a Szirmay család birtoka. Mezőváros, mely hetipiac és vásártartási joggal rendelkezett. A 18. században sóhivatal, 1874-tól papírmalom működött a területén. 1787-ben 113 házában 924 lakos élt. 1828-ban 109 háza és 803 lakosa volt. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak. 1850 és 1914 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra. A település mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
Vályi András szerint " TARCZA. Torisza. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Gróf Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; Sóháza, és Ispotállya is van; határja középszerû." [2]
Fényes Elek szerint "Tarcza, Torissa, tót falu, Sáros vmegyében, a hasonnevû folyam mellett, Héthárs és Berzevicze közt: 727 romai, 51 g. kath., 11 zsidó lak. Liszt- és fûrészmalom. Az 1813-iki nagy árvíz, mind a Szirmay kastélyát, mind a kath. paroch. templomot ugy elsodrotta, hogy jelenleg nyoma sem látszik. F. u. gr. Szirmay, s Dessewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes." [3]
1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
2001-ben 1381 lakosából 1361 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Római katolikus temploma 1844-ben épült klasszicista stílusban.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
