Tarca (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarca (Torysa)
Slovakia Torysa 2.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1265
Polgármester Jozef Stedina
Irányítószám 082 76
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 1505 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 142 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 420 m
Terület 10,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarca  (Szlovákia)
Tarca
Tarca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 52′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarca, (szlovákul: Torysa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában, Kisszebentől közúton 19 km-re északnyugatra a Tarca-folyó partján fekszik. 2011-ben 1505 lakosából 1372 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1265-ben Tharcza alakban említik először. 1270-ben Tarcha, 1370-ben Tarcha utraque, 1374-ben Tharcha et altera Tharcha, 1408-ban Kistharcha néven szerepel a korabeli forrásokban. 1270-ben plébániája a szepesi prépostsághoz tartozott. Birtokosa Szász Detrik szepesi gróf volt. 1274-től a Berzeviczy család birtoka. A 13. században uradalmi központ, a tarcai uradalom központja, melyhez 12 falu tartozott.

A középkorban területén vár is állt, a 16. században a Tarczay-család várkastélya állott itt. 1685-ben Dessewffy István kastélyát említik. 1427-ben 17 portája a Berzeviczyeknek, 22 portája a Perényieknek adózott. A 14. és 16. század között két faluból, Kis- és Nagytarcából állt. A 16. században a Péchy és Dessewffy, a 18. századtól a Szirmay család birtoka. Mezőváros, mely hetipiac és vásártartási joggal rendelkezett. A 18. században sóhivatal, 1874-tól papírmalom működött a területén. 1787-ben 113 házában 924 lakos élt. 1828-ban 109 háza és 803 lakosa volt. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak. 1850 és 1914 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra. A település mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Vályi András szerint „TARCZA. Torisza. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Gróf Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; Sóháza, és Ispotállya is van; határja középszerű.” [2]

Fényes Elek szerint „Tarcza, Torissa, tót falu, Sáros vmegyében, a hasonnevű folyam mellett, Héthárs és Berzevicze közt: 727 romai, 51 g. kath., 11 zsidó lak. Liszt- és fűrészmalom. Az 1813-iki nagy árvíz, mind a Szirmay kastélyát, mind a kath. paroch. templomot ugy elsodrotta, hogy jelenleg nyoma sem látszik. F. u. gr. Szirmay, s Dessewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.” [3]

1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

2001-ben 1381 lakosából 1361 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus temploma 1844-ben épült klasszicista stílusban.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]