Felsősom
| Felsősom (Drienica) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Igor Birčák |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 714 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 70 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 458 m |
| Terület | 10,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsősom
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 07′ 44″, k. h. 21° 06′ 30″ | |
| Felsősom weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsősom, (szlovákul Drienica, korábban Šoma, ukránul Sama) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 714 lakosából 685 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 20 km-re északnyugatra, Kisszebentől 4 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
A település templomát és papját 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először. A falut magát 1343-ban említi először oklevél, Szinyei Péter és Méry László voltak a birtokosai. 1427-ben 34 adózó portája volt, ezzel a nagyobb falvak közé számított. 1567-ben csak 13 portája volt mintegy 90 lakossal. A 16. század második felében a lakosság pótlására ruszinokkal telepítették be. 1600-ban 21 házában mintegy 150 lakos élt. Ezt követően a falu népessége gyors növekedésnek indult. 1787-ben 56 házban már 337 lakos élt. 1828-ban 62 háza és 475 lakosa volt.
Vályi András szerint "SOM. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szeben Városa, lakosai katolikusok, fekszik Szebenhez közel, mellynek filiája; határja középszerû, fája, réttye, legelõje bõven van. " [2]
Fényes Elek szerint "Som, Sama, orosz falu, Sáros vgyében, Szebenhez északra 1/4 mfd. 21 r., 449 g. kath., 5 zsidó lak. Gör. kath. anyaszentegyház. Sokrét, legelõ és erdõ." [3]
1910-ben 489, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. 1949-ben szlovák nevét Šomáról a szlovákosítás jegyében Drienicára változtatták.
2001-ben 671 lakosából 655 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma a 20. században épült.
- Szent János evangélista tiszteletére szentelt kápolnáját 1822-ben a Melczer család építtette.
- A falu környéke télen turistaparadicsom sípályákkal, szálláshelyekkel.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
