Fazekasrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fazekasrét (Lúčka)
Lucka Slovakia 5.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Rang község
Első írásos említés 1323
Polgármester Emil Sabatula
Irányítószám 072 71
Körzethívószám 054
Népesség
Teljes népesség 689 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 177 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 536 m
Terület 3,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fazekasrét (Szlovákia)
Fazekasrét
Fazekasrét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 56″, k. h. 20° 58′ 46″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 56″, k. h. 20° 58′ 46″
Fazekasrét weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fazekasrét, (1899-ig Harcsár-Lucska, szlovákul: Lúčka) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 689 lakosából 684 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Héthárstól 4 km-re észak-északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, első írásos említése 1323-ban az egri püspökség oklevelében történik, amikor kiváltságot kapott az egyházi tized fizetésével kapcsolatban. 1345-ig Szentgyörgyi Simon a község birtokosa, ezután Tarkő várának uráé, Rikolfé lett. 1427-ben 40 adózó portát számláltak a községben, ezzel a nagyobb települések közé tartozott. 1556-ban egy Tarkő elleni támadás során a falut felégették. 1558-ban a Tarczay család és Dessewffy János szerzett birtokot a faluban. 1575-ben lett itt birtokos a Tahy család is, amely a 20. század elejéig megőrizte azt. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. 1605-ben ismét leégett a falu, és a század folyamán sem volt több tíz háznál a településen. 1741-ben az ellenreformáció hatására lakói újra katolikusok lettek. A 18. században indult fejlődésnek a falu, 1786-ban 34 házából csak kettő volt lakatlan és 231 lakosa volt. 1828-ban 32 háza volt 248 lakossal. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, háziiparral, gabonakereskedelemmel, később erdei munkákkal foglalkoztak és fűrészüzemben dolgoztak. A 19. században már többségük fakitermeléssel kereste kenyerét.

Vályi András szerint "Harsány Lucska. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bánó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarkőnek szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű." [2]

Fényes Elek szerint "Harcsar-Lucska, tót falu, Sáros vmegyében, Henig szomszédságában: 202 római, 34 g. kath., 5 zsidó lak. F. u. a Tahy nemzetség. Ut. posta Eperjes." [3]

1910-ben 211, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

2001-ben 140 lakosából 139 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]