Roskovány
| Roskovány (Rožkovany) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1330 |
| Polgármester | Miroslav Poklemba |
| Irányítószám | 082 71 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1311 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 373 m |
| Terület | 14,05 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Roskovány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 20° 59′ 30″ | |
| Roskovány weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Roskovány, (szlovákul Rožkovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 1311 lakosából 1243 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kisszebentől 10 km-re északnyugatra a Tarca jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A mai település helyén a 13. században egy Hosszúmező nevű falu állt, melyet IV. László király oklevele 1278-ban "Hozumezeu" néven említ. Ez a település ekkor már puszta volt. Egykori temploma a maitól északra a régi temető területén emelkedő dombon állt. Roskovány falut 1323-ban Csanád egri püspök oklevele "Roschowicz, Roscouicz" néven említi először. 1335-ben "Rosqua", 1352-ben "Roskowan" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 41 portája adózott, ezzel a nagyobb falvak közé tartozott. A 15. században a palocsai váruradalomhoz tartozott. A 16. századtól a Roskoványi család birtoka volt. Temploma 1591-ben már az evangélikusoké volt. Sírboltjában a Roskoványi család tagjai nyugodtak. Anyakönyveit 1716-tól vezetik. Remete Szent Antal tiszteletére szentelt mai templomát Roskoványi Ágoston nyitrai püspök építtette. A falunak a 19. században több birtokosa is volt, köztük a Bánó, Czabalai, Szentiványi és Péchy családok. 1787-ben 83 házában 657 lakos élt. 1749-ben említik a község fából épített plébániáját, melyet 1775-ben már igen rossz állapotúnak mondanak. 1804-ben, majd 1860-ban új plébániát építettek. Ez az épület 1865-ben az iskolával és több gazdasági épülettel együtt egy tűzvészben leégett. 1828-ban a falunak 103 háza és 759 lakosa volt. Lakói többségben zsellérek voltak, gyümölcstermesztéssel, vászonszövéssel foglalkoztak. 1850 után sok lakója kivándorolt.
Vályi András szerint "ROSKOVÁNY. Ruskovia. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Roskoványi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Héthárshoz fél mértföldnyire, Torisza vizéhez közel; határja ha szorgalmatosan míveltetik, jó gabonát terem, réttye, legelõje tágas, fája van tûzre elég." [2]
Fényes Elek szerint "Roskovány, orosz falu, Sáros vmegyében, Szebenhez nyugotra egy mfd., a Tarcza mellett: 693 kath., 10 evang., 62 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa jó rozsot és szénát terem; erdeje tágas. F. u. a Roskoványi nemzetség. Ut. p. Eperjes. " [3]
1910-ben 592, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
2001-ben 1240 lakosából 1228 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Roskovány, majd a Szentiványi család barokk-klasszicista kastélya 1770 körül épült, később átépítették. 1945 után a községháza és művelődési ház működött benne. 1993-ban visszakapták a Szentiványiak örökösei.
- Római katolikus temploma 1858-ban épült klasszicista stílusban, részben a korábbi, 18. századi templom alapfalainak felhasználásával. Benne 1618-ból származó címeres epitáfium található.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
