Roskovány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roskovány (Rožkovany)
Rozkovany Slovakia 13.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Miroslav Poklemba
Irányítószám 082 71
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 1311 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 373 m
Terület 14,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Roskovány  (Szlovákia)
Roskovány
Roskovány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 20° 59′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 15″, k. h. 20° 59′ 30″
Roskovány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Roskovány, (szlovákul: Rožkovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 1311 lakosából 1243 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisszebentől 10 km-re északnyugatra a Tarca jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai település helyén a 13. században egy Hosszúmező nevű falu állt, melyet IV. László király oklevele 1278-ban "Hozumezeu" néven említ. Ez a település ekkor már puszta volt. Egykori temploma a maitól északra a régi temető területén emelkedő dombon állt. Roskovány falut 1323-ban Csanád egri püspök oklevele "Roschowicz, Roscouicz" néven említi először. 1335-ben "Rosqua", 1352-ben "Roskowan" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 41 portája adózott, ezzel a nagyobb falvak közé tartozott. A 15. században a palocsai váruradalomhoz tartozott. A 16. századtól a Roskoványi család birtoka volt. Temploma 1591-ben már az evangélikusoké volt. Sírboltjában a Roskoványi család tagjai nyugodtak. Anyakönyveit 1716-tól vezetik. Remete Szent Antal tiszteletére szentelt mai templomát Roskoványi Ágoston nyitrai püspök építtette. A falunak a 19. században több birtokosa is volt, köztük a Bánó, Czabalai, Szentiványi és Péchy családok. 1787-ben 83 házában 657 lakos élt. 1749-ben említik a község fából épített plébániáját, melyet 1775-ben már igen rossz állapotúnak mondanak. 1804-ben, majd 1860-ban új plébániát építettek. Ez az épület 1865-ben az iskolával és több gazdasági épülettel együtt egy tűzvészben leégett. 1828-ban a falunak 103 háza és 759 lakosa volt. Lakói többségben zsellérek voltak, gyümölcstermesztéssel, vászonszövéssel foglalkoztak. 1850 után sok lakója kivándorolt.

Vályi András szerint "ROSKOVÁNY. Ruskovia. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Roskoványi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Héthárshoz fél mértföldnyire, Torisza vizéhez közel; határja ha szorgalmatosan míveltetik, jó gabonát terem, réttye, legelője tágas, fája van tűzre elég." [2]

Fényes Elek szerint "Roskovány, orosz falu, Sáros vmegyében, Szebenhez nyugotra egy mfd., a Tarcza mellett: 693 kath., 10 evang., 62 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa jó rozsot és szénát terem; erdeje tágas. F. u. a Roskoványi nemzetség. Ut. p. Eperjes. " [3]

1910-ben 592, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

2001-ben 1240 lakosából 1228 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Roskovány, majd a Szentiványi család barokk-klasszicista kastélya 1770 körül épült, később átépítették. 1945 után a községháza és művelődési ház működött benne. 1993-ban visszakapták a Szentiványiak örökösei.
  • Római katolikus temploma 1858-ban épült klasszicista stílusban, részben a korábbi, 18. századi templom alapfalainak felhasználásával. Benne 1618-ból származó címeres epitáfium található.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]