Osztrópatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Osztrópatak (Ostrovany)
Ostrovany Slovakia 5.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1248
Polgármester Cyril Revák
Irányítószám 082 22
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 1803 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 308 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 306 m
Terület 5,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Osztrópatak  (Szlovákia)
Osztrópatak
Osztrópatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 45″, k. h. 21° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 45″, k. h. 21° 07′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Osztrópatak (más néven Osztópatak, szlovákul Ostrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában, Eperjestől 12 km-re északnyugatra a Tarca jobb partján.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén ötezer évvel ezelőtt élt keleti vonalas kerámia népe, melynek gazdag leletanyagát találták meg itt. A régészeti leletek azt is mutatják hogy a Tarca melléke később is kereskedelmi és kézműves központ volt. A környéket a korai bronzkortól folyamatosan lakták. Leletek kerültek elő a kereszténység előtti időszakból, a 2. – 5. századból, de megtalálták a korai szláv telepek és a 12. – 13. századi magyar betelepülés nyomait is. A falut 1248-ban Osztropotoka néven említik először. Lakói egykor főként mezőgazdasággal és állatartással foglalkoztak. Kezdetben a királyé majd 1399-től, amikor Luxemburgi Zsigmond Szeretvai Péternek adta nemesi birtok. A 16. századig az ő leszármazottai a község urai. 1427-ben 45 adózó portája volt. A század második felétől a Bertóti, Kálnási és Semsey családok birtoka volt. Ezután a 18. századtól a Dessewffy, a Péchy és a Bánó családé akik a 18. század közepén kastélyt és kúriát építettek ide. 1737-ben és 1738ban a település leégett. 1787-ben 47 házában 360 lakos élt. 1828-ban 62 háza és 464 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és gyógyolaj készítéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Arany Pataka, Osztro Pataka. Tót faluk Sáros Vármegyében; és Szebenhez nem meszsze fekszenek, ’s lakosai a’ földmivelésen kívűl olajat is készítenek." [2]

Fényes Elek szerint "Osztrópataka, Ostrovjani, tót falu, Sáros vgyében, Nyárs-Ardóhoz 1 órányira, 452 kath., 8 ev., 6 zsidó lak. Szép kastély. Nehány évek előtt a Tarcza partján sok drága régiségek ásattak ki, s most a bécsi cs. drágaságok gyüjteményében őriztetnek. F. u. Péchy. Ut. p. Eperjes." [3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Néessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1500 lakosából 789 szlovák és 659 cigány volt.

2011-ben 1803 lakosából 977 roma és 758 szlovák volt.

Lakosságának megközelítőleg kétharmada roma, fennmaradó része szlovák nemzetiségű. A község önkormányzata 2009 októberében betonelemekből épített két méter magas, 150 méter hosszú kerítést emelt a roma telep és a község elkülönítése végett, döntésüket a lopások megfékezésével indokolták.[4]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrópatak témájú médiaállományokat.