Osztrópatak
| Osztrópatak (Ostrovany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1248 |
| Polgármester | Cyril Revák |
| Irányítószám | 082 22 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1803 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 308 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 306 m |
| Terület | 5,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 3′ 45″, k. h. 21° 7′ 0″ | |
| é. sz. 49° 3′ 45″, k. h. 21° 7′ 0″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Osztrópatak (más néven Osztópatak, szlovákul Ostrovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában, Eperjestől 12 km-re északnyugatra a Tarca jobb partján. 2011-ben 1803 lakosából 977 roma és 758 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A község területén ötezer évvel ezelőtt élt keleti vonalas kerámia népe, melynek gazdag leletanyagát találták meg itt. A régészeti leletek azt is mutatják hogy a Tarca melléke később is kereskedelmi és kézműves központ volt. A környéket a korai bronzkortól folyamatosan lakták. Leletek kerültek elő a kereszténység előtti időszakból, a 2. – 5. századból, de megtalálták a korai szláv telepek és a 12. – 13. századi magyar betelepülés nyomait is. A falut 1248-ban Osztropotoka néven említik először. Lakói egykor főként mezőgazdasággal és állatartással foglalkoztak. Kezdetben a királyé majd 1399-től, amikor Luxemburgi Zsigmond Szeretvai Péternek adta nemesi birtok. A 16. századig az ő leszármazottai a község urai. 1427-ben 45 adózó portája volt. A század második felétől a Bertóti, Kálnási és Semsey családok birtoka volt. Ezután a 18. századtól a Dessewffy, a Péchy és a Bánó családé akik a 18. század közepén kastélyt és kúriát építettek ide. 1737-ben és 1738ban a település leégett. 1787-ben 47 házában 360 lakos élt. 1828-ban 62 háza és 464 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal és gyógyolaj készítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Arany Pataka, Osztro Pataka. Tót faluk Sáros Vármegyében; és Szebenhez nem meszsze fekszenek, ’s lakosai a’ földmivelésen kívûl olajat is készítenek." [2]
Fényes Elek szerint "Osztrópataka, Ostrovjani, tót falu, Sáros vgyében, Nyárs-Ardóhoz 1 órányira, 452 kath., 8 ev., 6 zsidó lak. Szép kastély. Nehány évek elõtt a Tarcza partján sok drága régiségek ásattak ki, s most a bécsi cs. drágaságok gyüjteményében õriztetnek. F. u. Péchy. Ut. p. Eperjes." [3]
1910-ben 376, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
2001-ben 1500 lakosából 789 szlovák és 659 cigány volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Osztrópatakán 1790-ben és 1865-ben is találtak gazdag császárkori germán sírt. Részletes feldolgozásukat legutóbb Prohászka Péter (2004) adta. Lásd: Osztrópatakai vandál királysír
- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg román stílusú volt, 1530 körül reneszánsz stílusban,majd 1741-ben barokk stílusban építették át. Az 1851-es tűzvész után klasszicista stílusban újra átépítették. 1992-ben részben bővítették. Tornya reneszánsz stílusú. 1480 körül készült gótikus Mária-szobra ma Budapesten a Szépművészeti Múzeumban látható.
- A templom előtt álló első világháborús emlékművet 1920-ban szentelték fel.
- A Bánó család kastélya a 18. század közepén épült, a 19. század első harmadában átépítették. 1858-ban létesített 10 hektáros szép park övezi értékes fákkal és növényekkel.
- Klasszicista kúriája 1841-ben épült, a 19. század utolsó harmadában átépítették.
Lakossága[szerkesztés]
Lakosságának megközelítőleg kétharmada roma, fennmaradó része szlovák nemzetiségű. A község önkormányzata 2009 októberében betonelemekből épített két méter magas, 150 méter hosszú kerítést emelt a roma telep és a község elkülönítése végett, döntésüket a lopások megfékezésével indokolták.[4]
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Kyla Cole (1979) - erotikus fotómodell
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ http://ujszo.com/napilap/szulofoldunk/2009/10/28/osztropatak-mi-van-a-falon-innen-es-tul
|
|||||||||||

