Bajorvágás
| Bajorvágás | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Polgármester | Michal Sekerák |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 306 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 679 m |
| Terület | 11,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Bajorvágás
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 18′, k. h. 20° 48′ | |
| Bajorvágás weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bajorvágás, (szlovákul Bajerovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 306 lakosából 153 ruszin és 145 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 43 km-re, Kisszebentől 27 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falut 1330 körül a német jog alapján alapították. A falut 1366-ban "Bayorwagasa" néven említik először. 1475-ben "Beyrhaw" alakban szerepel. A tarcai uradalomhoz tartozott, majd a 15. századtól a palocsai uradalom része lett. 1427-ben 13 portával adózott. Birtokosai a Palocsay, a Berzeviczy és a Dessewffy családok voltak. Az 1570-es években ruszinokat telepítettek ide. 1787-ben 68 háza és 463 lakosa volt. 1828-ban 89 háza volt 681 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "BAJOR VÁGÁS. Bajerovtze tót falu Sáros Vármegyében, birtokos Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palotsától egy mértföldnyire. Határja a’ hegyeken sovány, de réttyeik jók, és legelőjök hasznos, ’s marha kereskedéssel élnek, mind a’ két féle fája elég, harmadik Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Bajorvágás, orosz falu, Sáros vgyében, Palocsához dél-nyugotra 1 mfd. 12 r., 670 g. kath. lak. Gör. paroch. templom. Fenyvese derék; földje hideg és sovány. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Eperjes." [3]
1910-ben 608, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. 1959-ben egy tűzvészben 80 ház égett le.
2001-ben 354 lakosából 293 szlovák és 60 ruszin volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Minden év júniusában ruszin folklórfesztivált rendeznek.
- A faluban három ásványvízforrás található.
- Görög katolikus temploma.
- Római katolikus temploma.
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
|
|||||||||||
