Olysó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olysó (Oľšov)
Slovakia Olsov 14.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1309
Polgármester Pavol Hovančík
Irányítószám 082 76
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 389 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 458 m
Terület 10,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olysó (Szlovákia)
Olysó
Olysó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 20° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 20° 52′ 45″
Olysó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Olysó, (szlovákul: Oľšov) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 389 lakosából 386 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 37 km-re, Kisszebentől 21 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a 13. század második felében keletkezett a tarcai uradalom területén. Első említése 1309-ból való amikor Rikolf fia Henrik a birtokot a Michal családnak adja el. 1309-ben "Olsowa", 1329-ben "Vlsua", 1336-ban "Olschwicha" néven említik az írott források. 1337-ben Rikolf vazallusa Roh Jakab vásárolja meg. Ezt követően is sűrűn váltják egymást bitokosai, de a lakosság száma egyre csökkent. A 16. században tulajdonosai ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban még csak 20, 1787-ben már 30 háza volt 282 lakossal. A Berzeviczy, majd 18. századtól a Tahy család birtoka. 1828-ban 42 házban 327-en laktak. Lakói földművelők, pásztorok, vasmunkások voltak.

Vályi András szerint "OLYSO. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Darócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgyének fele termékeny, legelője, réttye, erdeje elég van." [2]

Fényes Elek szerint "Olysó, tót falu, Sáros vgyében, Tarcza mellett, s ennek fil., 280 kath., 1 evang., 20 zsidó lak. Ut. p. Eperjes." [3]

1910-ben 160, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

2001-ben 417 lakosából 411 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új templomát 2001-ben szentelték fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]