Pécsújfalu
| Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1319 |
| Polgármester | Jaroslav Baňas |
| Irányítószám | 082 56 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2546 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 217 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 343 m |
| Terület | 11,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 07′ 25″, k. h. 21° 02′ 30″ | |
| é. sz. 49° 07′ 25″, k. h. 21° 02′ 30″ | |
| Pécsújfalu weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Pécsújfalu (szlovákul Pečovská Nová Ves, németül Frauendorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 2546 lakosából 1876 szlovák és 453 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 21 km-re, Kisszebentől 5 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban is éltek emberek. Eredeti neve Kocsmaalja, mely egy 1209-es oklevélen "Kuchmaalja" alakban már említve van, mint a vámmal bíró Ujvárhoz tartozó falu. Az eredeti település egy már meglévő kocsma körül alakult ki, azonban valószínűleg a tatárjárás során elpusztult. Ezután már Újfalu néven települt újra, ezen a néven 1248-ban szerepel először "Wyfolu" alakban. A 13. században a sárosi várurdalom része volt. Az 1300-as években Rykolf ispán illetve leszármazottjai birtokolták, bár Myckh szlavóniai bán utódai is igényt tartottak rá. 1427-ben 60 adózó portája volt. 1512-ben Perényi Imre nádor kezében van, ki azt átengedi Tharczai Miklósnak. Végül I. Ferdinánd 1559. június 7-i oklevelével a hűtlenségbe esett Tharczai Györgytől elkobozott birtokokat Péchy Gáspárnak valamint testvérének, Mártonnak adományozza. Az 1580-as évektől kezdik Péchy-Ujfalunak majd a későbbi időkben Péchujfalu/Pécsújfalunak nevezni. Vámja egészen a 16. század végéig működött. A 18. század közepétől vashámor üzemelt a településen. 1787-ben 125 házában 1273 lakos élt. 1828-ban 223 háza és 1654 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, vászonszövéssel, állattartással, tímármesterséggel, gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. A 19. század közepétől sok lakosa kivándorolt.
Vályi András szerint "ÚJFALU. Pécs Újfalu. Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, Ispotállya is van; határja középszerû." [2]
Fényes Elek szerint "Ujfalu (Péch), Pecsowszka Nowawesz, Sáros vmegyében, népes tót falu, a Gallicziába vezetõ országutban, igen kies vidéken: 1139 rom., 181 g. kath., 4 evang., 157 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagóga. Több csinos urasági lakház. Határa bár nagyobb részint hegyes és dombos, de meglehetõs, termékeny rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje derék. F. u. a régi-törzsökös Péchy nemzetség. Ut. p. Eperjes." [3]
1910-ben 1085, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel, cigány és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
2001-ben 2203 lakosából 1956 szlovák és 204 cigány volt.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1450-ben épült gótikus stílusban. A 16. században reneszánsz stílusban építették át.
- A Péchy családnak a Ľutinská utcában álló reneszánsz kastélya 1560 után épült.
- A főutcai klasszicista kúria a 19. század első feléből származik.
- A Templom utcai barokk kastély a 18. század közepén épült.
- Nepomuki Szent János kápolna a főutcában.
- Zsidó temető a Na Trubalovec nevű falurészen.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
dr. Gárdonyi Albert: A péchujfalusi Péchy-család levéltári lajstroma
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
|
|||||||||||

