Litinye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Litinye (Ľutina)
Slovakia Lutina 3.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1330
Polgármester Vladimír Lelovský
Irányítószám 082 57
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 469 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 429 m
Terület 6,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Litinye (Szlovákia)
Litinye
Litinye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 21° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 21° 03′ 00″
Litinye weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Litinye (szlovákul: Ľutina, korábban Lučina) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. 2011-ben 469 lakosából 437 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 25 km-re, Kisszebentől 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1330-ban "Lyutute", más forrás szerint [2] 1341-ben Lethenya néven említik először. Pécsújfalu határában keletkezett, a ma Hőnig határában fekvő Újvár várának uradalmához tartozott. 1427-ben "Lithine" alakban szerepel a dézsmajegyzékben. A Perényi, majd a 16. századtól a Péchy család birtoka volt. A középkorban erre haladt a Krakkóba menő kereskedelmi út. 1787-ben 55 házában 362 lakos élt. A falu addigi békés életét az 1831-ben kitört pestisjárvány dúlta fel, melyben lakossága nagyrészt elpusztult. 1828-ban 67 háza és 505 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A 18. - 19. században papírgyár működött a községben.

Vályi András szerint "LITINYE. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pécsújfalunak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító." [3]

Fényes Elek szerint "Litinye (Lucina), orosz f., Sáros vármegyében, Hársháthoz keletre 1 órányira: 45 rom. kath., 428 g. kath. lak. A litinyei völgyben 9 fürészmalmot számlálhatni. Erdeje nagy és szép. F. u. a Péchy nemzetség. Ut. p. Eperjes." [4]

Az eperjesi görög katolikus püspökség legnagyobb kegyhelye, 1851-ben egy Mária-jelenés után vált nevezetessé. 1852-ben Nagyboldogasszony ünnepén kegykápolnát szenteltek fel itt, a Szűzanya nagyméretű ikonját elhelyezve. Az ünnepség alatt tisztavízű forrás fakadt mellette. 1855-ös dekrétumában IX. Piusz pápa Litinyét búcsújáróhelynek ismerte el. 1878 és 1930 között épültek Szűz Mária, Szent Anna, Szent Miklós és Szent Kereszt kápolnái. 1908-ban a kegykápolna közelében új, nagy templomot építettek, melyet 1988-ban II. János Pál pápa basilica minor rangjára emelt. 1910-ben 597,túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

2001-ben 453 lakosából 435 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt található Szlovákia egyik legnagyobb kegyhelye, búcsúja augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepén van. Kegykápolnája 1852-ben, görög katolikus temploma 1908-ban épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]