Szentmihályfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany)
Slovakia Sarisske Michalany 3.JPG
A Szent Mihály templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Turisztikai régió Sáros
Első írásos említés 1248
Polgármester Vincent Leššo
Irányítószám 082 22
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 2832 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 303 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 298 m
Terület 9,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentmihályfalva  (Szlovákia)
Szentmihályfalva
Szentmihályfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 21° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 21° 08′ 00″
Szentmihályfalva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentmihályfalva (szlovákul Šarišské Michaľany) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában, Kisszebentől közúton 13 km-re északnyugatra a Tarca jobb partján. 2011-ben 2832 lakosából 2601 szlovák és 57 roma volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1248-ban IV. Béla király oklevelében "Szent Mihaly" néven említik először, de a falu valószínűleg korábban keletkezett. Ekkor már állt Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma. 1403-ban a falut Sáros várának uradalmaként említik. 1427-ben 28 portát számoltak össze. A 16. században a Darholc és a Rakaczay család birtoka, később több birtokosa is volt. 1787-ben 80 házban 600 lakos élt itt. 1828-ban 82 háza és 622 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején számos lakos vándorolt ki a temgerentúlra.

Vályi András szerint "SZENT MIHÁLY. Népes tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Szirmay Uraság, a’ kinek kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Eperjes, és Szeben között; Ispotállya is vagyon; határbéli földgyei középszerűek. " [2]

Fényes Elek szerint "Szent-Mihály, Mihalyaszi, tót falu, Sáros vmegyében, az Eperjestől Szebenbe vivő országutban: 601 kath., 27 evang., 14 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa a jobbak közül való a megyében, különösen a Tarcsa mentiben lévő rétjei nagyon jók. Van erdeje s egy kastélya. Földes ura gr. Szirmay." [3]

1910-ben 602, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

2001-ben 2658 lakosából 2445 szlovák és 155 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1785-ben épült.
  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt görög katolikus kápolnája 1585-ben épült, 1796-ban átépítették.
  • A Szirmay család kastélya 1585-ben épült reneszánsz stílusban, 1736-ban barokk kápolnával bővítették.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]