Szinyefő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szinyefő (Renčišov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1389
PolgármesterMiroslav Paločko
Irányítószám082 62
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség179 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság633 m
Terület8,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 58′ 00″
Szinyefő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinyefő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szinyefő (1899-ig Rencsissó, szlovákul: Renčišov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kisszebentől közúton 13 km-re nyugatra, a Kis-Szinye-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1389-ben „Rezencei” alakban említik először, a szinyei uradalom része volt. 1426-ban „Rencseso alias Zvingefev” néven találjuk. 1427-ben 20 portája adózott, a Semsey család tulajdonában állt. 1448-ban „Synefew”, 1457-ben „Resencho” a falu neve. A 16. századtól a Szinyei család birtoka. 1773-ban „Renszissow” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 34 házában 256 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RENCSICSO. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Szinyer Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; határjában réttye, legelője, és erdeje vagyon, földgye leginkább nehezen míveltetik.[2]

A 19. században a Füzy, Szimay és más családoké. 1828-ban 45 háza volt 344 lakossal. Lakói földműveléssel, lenvászon szövéssel, cseresznye termesztéssel foglalkoztak. Később Eperjes, Kassa és Kisszeben üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rencsissó, orosz falu, Sáros vgyében, Szinnye-Lipóczhoz északra 1 órányira: 38 romai, 322 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. Vizi-malom. F. u. többen. Ut. p. Berthót.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

1998. július 20-án árvíz sújtotta a községet. Az áldozatok emlékére a templom mellett emléktáblát helyeztek el.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 318-an, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 172 lakosából 144 szlovák és 18 cigány volt.

2011-ben 176 lakosából 164 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1828-ban épült.
  • A közelben található a Zlá diera-barlang (Zlá džura, Rossz lyuk).

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]