Széprét
| Széprét (Krásna Lúka) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1329 |
| Polgármester | Štefan Bujňák |
| Irányítószám | 082 73 |
| Körzethívószám | 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 727 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 70 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 555 m |
| Terület | 10,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Széprét
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 49′ 30″ | |
| Széprét weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Széprét, (1899-ig Schönviz, szlovákul Krásna Lúka, németül Schönweis) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában, Eperjestől 40 km-re, Kisszebentől 24 km-re északnyugatra. 2011-ben 727 lakosából 714 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A falu a német jog alapján keletkezett a 13. század második felében, amikor szepesi szászokkal telepítették be. 1329-ben Sonwyz alakban említik először, de már 1295-ben állt temploma melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. 1331-ben említik Henrik nevű papját is. Tarca uradalmához tartozott. 1600-ban 24 ház állt a településen. A 16. század második felében egy 1570-es feljegyzés szerint a lakosság többsége német volt. Ekkor terjedt el a protestáns hit is és a templom is a protestánsok kezére került. A 17. század második felében azonban birtokosai katolikusok voltak. Ekkor a harcok és járványok hatására népessége is visszaesett. A 18. század közepén a község is visszatért a régi hitre. 1823-ban falu temploma Daróc filiája volt. 1787-ben 59 háza volt 397 lakossal, 1828-ban 60 háza 474 lakossal. Lakói állattenyésztéssel, földműveléssel, erdei munkákkal foglalkoztak, később Poprád, Kassa és Héthárs üzemeiben dolgoztak.
1910-ben 461, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Lakói ma a földművelés mellett főként Poprád és Kassa üzemeiben dolgoznak. A német lakosság száma az 1920-as, 1930-as években esett vissza jelentősen, a második világháború után pedig maradékukat is kitelepítették.
2001-ben 718 lakosából 713 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1295-ben épült kora gótikus stílusban. A 15. században átépítették, 1722-ben barokkizálták, utoljára 1854 és 1857 között építették át. Főoltára 1672 és 1674 között Lőcsei Pál mester műhelyében készült. Madonna szobra 1490 körül készült, ma a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeumban látható. Szent Jakab és Szent János apostol szobrai 1510 körül készültek. Szent Péter és Pál apostolok faszobrai 17. századiak.
- Határában 1755 körül épített Szent Vendel-kápolna áll.
Forrás[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
|||||||||||
