Széprét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széprét (Krásna Lúka)
Slovakia Krasna Luka 4.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Kisszebeni
Rang község
Első írásos említés 1329
Polgármester Štefan Bujňák
Irányítószám 082 73
Körzethívószám 051
Népesség
Teljes népesség 727 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 555 m
Terület 10,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Széprét (Szlovákia)
Széprét
Széprét
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 49′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 30″, k. h. 20° 49′ 30″
Széprét weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Széprét, (1899-ig Schönviz, szlovákul: Krásna Lúka, németül Schönweis) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában, Eperjestől 40 km-re, Kisszebentől 24 km-re északnyugatra. 2011-ben 727 lakosából 714 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a német jog alapján keletkezett a 13. század második felében, amikor szepesi szászokkal telepítették be. 1329-ben Sonwyz alakban említik először, de már 1295-ben állt temploma melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. 1331-ben említik Henrik nevű papját is. Tarca uradalmához tartozott. 1600-ban 24 ház állt a településen. A 16. század második felében egy 1570-es feljegyzés szerint a lakosság többsége német volt. Ekkor terjedt el a protestáns hit is és a templom is a protestánsok kezére került. A 17. század második felében azonban birtokosai katolikusok voltak. Ekkor a harcok és járványok hatására népessége is visszaesett. A 18. század közepén a község is visszatért a régi hitre. 1823-ban falu temploma Daróc filiája volt. 1787-ben 59 háza volt 397 lakossal, 1828-ban 60 háza 474 lakossal. Lakói állattenyésztéssel, földműveléssel, erdei munkákkal foglalkoztak, később Poprád, Kassa és Héthárs üzemeiben dolgoztak.

1910-ben 461, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Lakói ma a földművelés mellett főként Poprád és Kassa üzemeiben dolgoznak. A német lakosság száma az 1920-as, 1930-as években esett vissza jelentősen, a második világháború után pedig maradékukat is kitelepítették.

2001-ben 718 lakosából 713 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]