Berzeviczy Tivadar

Berzeviczy Tivadar
Borsos József felvétele
Született	1817. július 28. Berzevice
Elhunyt	1889. október 19. (72 évesen) Berzevice
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	királyi tanácsos, királyi tanfelügyelő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1870. május 16.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzeviczy Tivadar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berzeviczei és kakas-lomniczi Berzeviczy Tivadar (Berzevice, 1817. július 28. – Berzevice, 1889. október 19.) királyi tanácsos, királyi tanfelügyelő.

Élete

Berzeviczy József és Kolosy Janka fia volt. Iskoláit Kisszebenben és Kassán végezte. Előbb joggyakornok volt; 1839–1840-ben Pozsonyban az országgyűlési ifjúság lelkes soraiban találjuk Pulszky Ferenc oldalán; 1840-ben, miután Pesten ügyvédi oklevelet szerzett, megyei szolgálatba lépett Sáros megyében és fokonként emelkedett a főjegyzői állásra s ebben maradt a szabadságharcig, amelyben ő is részt vett mint önkéntes és jelen volt a kassai ütközetben. Az abszolutizmus korszakában visszatért berzevicei birtokára, ahol tanulmányainak és a gazdálkodásnak élt. A politikai élet újra ébredése őt is a közpályára szólította: Sáros megye tiszt. főjegyzője, majd a megyei törvényszék elnöke s később a vármegye alispánja lett; 1865-ben pedig a héthársi kerület országgyűlési képviselővé választotta. A parlamentben, mint a Deák-párt híve, tevékeny részt vett azon bizottság munkálataiban, amely a nemzetiségi törvény előkészítésével foglalkozott. 1869-ben újra beválasztatott a parlamentbe. 1870-ben Szepes és Sáros tanfelügyelőjévé neveztetett ki és királyi tanácsosi címet nyert. A Sáros megyében olyan fontos kultúrmissziót teljesítő eperjesi Széchenyi-körnek ő volt úgyszólván megteremtője és hosszú időn keresztül elnöke. 1885 októberében nyugalomba vonult és a vaskoronarend keresztjét nyerte kitüntetésül.

Munkái

Oroszlán szivű Richard Palestinában, vagy Anglia diszzászlója, tört. vitézi játék 4 felv. Scott Valter után ford. (Előadatott Kassán. 1857. február 25. (Ism. Honművész 1837. 21. sz.)

Két képviselői programbeszéde is jelent meg nyomtatásban.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Nemes családok. (Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede). Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.