Rókus (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rókus (Rakúsy)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Késmárki
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1288
Polgármester Bystrík Václav
Irányítószám 059 76
Körzethívószám 052
Népesség
Teljes népesség 2764 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 436 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 676 m
Terület 6,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rókus (Szlovákia)
Rókus
Rókus
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 20° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 20″, k. h. 20° 23′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rókus (szlovákul Rakúsy, németül Roks) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. 2011-ben 2764 lakosából 1668 roma és 808 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Késmárktól 6 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra és a puhói kultúra hagyta itt nyomait. A mai települést 1288-ban "Rokus" néven említik először. A falu a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet 1263-ban IV. Béla király Lénárd nevű hívének adományozott. 1289-ben "Rakus", 1294-ben "Rukuz", 1329-ben "Ragws", "Raguz" néven említik. 1294-től részben a késmárkiak, részben helyi földesurak birtoka volt. 1787-ben 77 házában 659 lakos élt. 1828-ban 66 háza volt 481 lakossal, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint „ROKUS. Rox. Rokusy. Német falu Szepes Várm. földes Ura Kézsmárk Városa, lakosai külömbfélék, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja sovány, legelője, és fája van mind a’ kétféle, keresetre módgyok a’ szomsédságban.”[2]

Fényes Elek szerint "Roksz, vagy Rokusz, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok tövében, ut. p. Késmárkhoz nyugotra 1 mfdnyire: 165 kath., 316 evang. lak. Kath. és evang. templom. Van igen jó meszes ásványvize és fördője, melly erősen látogattatik. F. u. 1/2 Késmárk, 1/2 többen."[3]

1910-ben 656 lakosa volt, ebből 388 németnek, 195 szlováknak, 60 cigánynak és 13 magyarnak, 332 római katolikusnak, 308 evangélikusnak és 15 izraelitának vallotta magát. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]