Lehnic
| Lehnic (Lechnica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Késmárki |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1319 |
| Polgármester | Slavomír Majerčák |
| Irányítószám | 059 06 |
| Körzethívószám | 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 280 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 485 m |
| Terület | 12,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Lehnic
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 22′ 50″, k. h. 20° 24′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Lehnic (szlovákul Lechnica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. 2011-ben 280 lakosából 265 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Késmárktól 41 km-re északra, Szepesófalutól 4 km-re keletre a Szepesi-Magura északi lábánál. Csak Vöröskolostortól közelíthető meg.
Története [szerkesztés]
A falut a Berzeviczyek alapították a 13. század elején. 1272-ben "Lehnich", 1319-ben "Lechnicz", 1419-ben "Villa Nova Lechnicz" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1319-ben birtokosa Kokos mester karthauzi szerzeteseket telepített ide, akik egészen 1563-ig működtek itt. 1612-ben palocsai Horváth György vásárolta meg a lechnici uradalmat. 1710 és 1782 között kamalduli remeték monostora működött a községben. 1787-ben 98 házában 574 lakos élt. 1828-ban 82 háza volt 598 lakossal. Lakói főként földműveléssel és fuvarozással foglalkoztak.
Vályi András szerint „LECHNICZA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az elõtt az ottan vólt Camaldulensis Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, fekszik Bélához más fél mértföldnyire, legelõje, és mind a’ két féle fája van, határja leg inkább tavaszi vetést terem.” [2]
Fényes Elek szerint „Lechnicz, tót falu, Szepes vmegyében, Dunajecz mellett, Galliczia szélén: 648 kath. lak., kik sok gyolcsot szőnek, lazaczczal kereskednek. Kath. paroch. templom. Az idevaló hegyeken sok fejér, vagy ugynevezett kristály-gyémántok találtatnak. F. u. az eperjesi püspök és káptalan, s a helység nevet ád egy uradalomnak. Ut. posta Késmárk.” [3]
1910-ben 564, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott. A korábbi mezőgazdasági jellegű település egyre inkább üdülőtelepüléssé alakul át.
2001-ben 306 lakosából 301 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Vöröskolostor a községtől keletre található, 1319-ben Kokos mester alapította. A 1545-ig karthauziaké, 1563-ban I. Ferdinánd király megszüntette. 1711-1782 között a kamalduli szerzetesrendé volt. 1782-ben II. József számolta fel. Ma nemzeti emlékhely.
- Római katolikus Szent Jodok plébániatemploma a 14. században épült, a 19. században átépítették.
További információk [szerkesztés]
- Községinfó
- Lehnic Szlovákia térképén
- Rövid ismertető
- Tourist-channel.sk
- A község jelképei
- T. Ender:Vöröskolostor a Korona-heggyel
- E-obce.sk
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
