Margitfalva
| Margitfalva (Margecany) | |
 |
|
| A római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Gölnicbányai |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1235 |
| Polgármester | Petrik Igor |
| Irányítószám | 055 01 |
| Körzethívószám | 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1964 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 111 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 336 m |
| Terület | 17,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Margitfalva
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 53′ 30″, k. h. 21° 00′ 50″ | |
| Margitfalva weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Margitfalva (szlovákul Margecany) község Szlovákiában a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. 2011-ben 1964 lakosából 1857 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gölnicbányától 8 km-re északkeletre a Hernád bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Szlovák történészek szerint a Gölnic és a Hernád vidékén már a 9. – 10. században szlávok éltek. A település első említése 1235-ből származik. Birtokosa a Jekelfalussy család volt. Szent Margit tiszteletére szentelt temploma valószínűleg a 13. században épült. 1300-ban "Senthmargita", 1338-ban "Szent Margitha", 1353-ban "Zenthmargytaazzunfolua", 1460-ban "Margythfalwa" néven említik. Első szlovák említése csak 1588-ban történik Margycziany néven. Ebben az időben kerülhettek a szlovákok többségbe a településen. Az 1662 és 1710 között kitört járványok a lakosságot alaposan megtizedelték, korábbi jelentőségét csak a 18. század végén szerezte vissza. 1787-ben 65 házában 408, 1828-ban 71 házában 517 lakos élt. A község első pecsétje 1789-ből származik, felirata: "Sigil: Communitatis Margithfalva 1789"
Vályi András szerint "MARGITFALVA. Margetzen, Margeczani. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Jekelfalvának szomszédságában, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék." [2]
Fényes Elek szerint "Margitfalva (Margetzan), tót falu, Szepes vármegyében, a Hernád és Gõlnicz vizek összefolyásánál: 517 kath. lak. Bányáiban ezüstöt is ásnak. F. u. a Jékelfalusy nemzetség. " [3]
Lakóinak egy része a 19. század vége óta a vasútnál dolgozik. 1910-ben 798, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott. 1918-ban spanyolnátha járvány pusztított a községben. 1960-ban a szomszédos Főnikszhuta községet csatolták hozzá.
Az 1963-as év döntő változást hozott a település életébe. Ekkor kezdődött el a Ruzsini víztározó építése. Mivel a falu mélyen feküdt, területe a tervezett tározó elárasztásra ítélt területébe esett. 1970-re megszűnt az ősi Margitfalva, csak a templom és a temető maradt meg belőle. A település új központja néhány száz méterrel arrébb épült fel.
Főnikszhuta nevű településrészét a 18. században a Rolló család alapította a környéken kitermelt réz feldogozására. 1879-ben a kohókat már csak faszén égetésére használták, majd 1885-ben végleg bezárták.
2001-ben 2035 lakosából 2006 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1825-ben épült, a 20. század elején késő gótikus stílusban építették át, később modernizálták.
- A falu mellett a Hernádon mesterséges tó van.
- A község jelentősebb építményei Gölnicen ívelő kőhíd és a Hernádon át ívelő fahíd.
- A főnikszhutai részen található Szlovákia leghosszabb villamosított vasúti alagútja.
- A főmikszhutai kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, a 19. század elején bővítették.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
