Berzeviczy Gergely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berzeviczy Gergely
Berzeviczy Gergely.jpg
Berzeviczy Gergely
Élete
Született 1763. június 15.
Kakaslomnic
Elhunyt 1822. február 23. (58 évesen)
Kakaslomnic
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Első műve De commercio et industria Hungariae (1797)
Fontosabb művei De conditione et indole rusticorum in Hungaria(1806)
Notizen über das Zipser Komitat in Ungarn (1810)
Hatottak rá Adam Smith

Berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Gergely (Kakaslomnic, 1763. június 15.Kakaslomnic, 1822. február 23.) felvilágosult szellemű magyar közgazdasági író, evangélikus egyházkerületi felügyelő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A késmárki evangélikus líceumban szerzett ügyvédi diplomát 1783-ban, majd 1786-ig a göttingeni egyetemen tanult. Beutazta Németországot, Franciaországot, Belgiumot és Angliát. Hazatérte után gyakornoki állást kapott a Helytartótanácsnál. Állami hivatalnokként utazásai során szerzett tapasztalatai alapján kialakult reformelképzeléseit benyújtotta II. József császárnak, de próbálkozásai eredménytelenek maradtak.

Kapcsolatban állt a magyar jakobinus mozgalommal, Verseghy Ferenccel, Hajnóczy Józseffel, Orczy Lászlóval, Szentmarjay Ferenccel és Kazinczy Ferenccel. 1795-ben a Martinovics Ignác-féle jakobinus összeesküvés bukása utáni megtorlástól félve visszavonult és tudományos munkássággal, illetve gazdasága irányításával foglalkozott. Az elsők között vette észre, hogy Magyarországon a feudális viszonyok gátolják a haladást. Éles bírálatban hívta fel a nemesség figyelmét a jobbágyság kizsákmányolására. De commercio et industria Hungariae könyve volt Magyarországon az első olyan közgazdasági munka, amely Adam Smith elméleteinek hatását mutatta. De conditione et indole rusticorum in Hungaria című munkájában magyar kutatók közül elsőként hasonlította össze Európa paraszti népeit. A magyar jobbágyság történetének vizsgálatával a történeti néprajz úttörője volt.

Szót emelt Magyarország függetlenségéért, s tanulmányozta a magyar-észak-európai kereskedelem lehetőségeit, személyesen járt Varsóban és Danzigban ezt vizsgálva.

1801-ben a tiszai evangélikus egyházkerület egyházkerületi felügyelővé választotta, ezt a tisztséget haláláig viselte. 1802-ben munkássága elismeréséül a Göttingeni Tudós Társaság tagjai közé választotta.

Nevét viseli a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és a budapesti Berzeviczy Gergely Külkereskedelmi és Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközép Iskola.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • De commercio et industria Hungariae (Lőcse, 1797)
  • De conditione et indole rusticorum in Hungaria (Lőcse, 1806)
  • Notizen über das Zipser Komitat in Ungarn Vaterländer Blätter (1810)
  • Oeconomica Publico Politica etc. (1818, Kiadva: Budapest 1902; fordította és kiadta Gaál Jenő)
  • Die Karpathen in Ungern, ihre natürliche Beschaffenheit, ihre naturerscheinungen, ihre Seen un Thäler, Thiere, Pflanzen und Mineralien, in Sartori Franz: Oesterreichs Tibur (Bécs, 1819)
  • Die merkwürdigen Karpathen in Ungarn in Sartori Franz: Naturwunder und ausserordenliche Naturerscheinungen unserer Zeit in dem österr. Kaiserthum (Graz, 1821)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ortutay Gyula: Berzeviczy Gergely (Írók, népek, századok, Budapest, 1960)
  • Horváth Róbert: Berzeviczy Gergely közgazdasági és népességi tanai (Szeged, 1964)
  • H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely a reformpolitikus (Budapest, 1967)
  • Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai. 1993. 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]