Kassa–Oderbergi Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A KsOd oderbergi pályaudvara
A KsOd tescheni pályaudvara
Teschen (Český Těšín) pályaudvara

A cs. és kir. szab. Kassa–oderbergi Vasút (rövidítve: KsOD, németül k. k. privilegierte Kaschau–Oderberger Bahn, csehül Košicko–bohumínská dráha (KBD), szlovákul Košicko–bohumínska železnica) egy magánvasúttársaság volt az Osztrák–Magyar Monarchia területén. A társaság fővonala, egyben névadója a sziléziai ipar- és bányavidéket kötötte össze Kassával.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kassa–Oderbergi Vasút 1866-ban kapta meg a koncessziót, hogy a sziléziai porosz vasúthálózatot a legrövidebb útvonalon kösse össze Magyarországgal. A nehéz nyomvonalú, 362 km hosszú, Oderbergtől (ma: Bohumín) Kassáig húzódó vasútvonal 1869 és 1872 között készült el. A társaság igazgatósága Budapesten, míg üzletvezetőségei a sziléziai Teschenben (az osztrák vonalak részére. Ma: Český Těšín ) és Kassán voltak.

A KsOd másik fővonala 1870-től a Kassát Eperjessel összekötő vonal volt, ahol a szintén magántulajdonú Eperjes–Tarnówi Vasút vonalához csatlakozott. A KsOd 1874. április 18-án egyesült ezzel a társasággal.

A Magas-Tátrában található, 1896-tól szintén a KsOd üzemeltette Csorbatói Fogaskerekű Vasút elsősorban az idegenforgalmat szolgálta.

Egy sor magántulajdonú helyiérdekű vasút üzemvitelét, melyek pályája a KsOd vonalához csatlakozott, szintén átvette a társaság. Ezen kívül az osztrák Államvasút-Társaság, majd a MÁV tulajdonát képező CsacaZwardoń vonal üzemét is a KsOd látta el.

A trianoni békeszerződés nyomán a Kassa–oderbergi Vasút teljes vonalhálózata az újonnan megalakított Csehszlovákia területére került. Mivel az új állam keleti részének eléréséhez a KassaOderberg vonal kulcsfontosságú volt, a KsOd mihamarabbi államosításáról határoztak.

A társaság 1921. február elsején állami kézbe került. A vonalakat és a járműveket a Csehszlovák Államvasutak (ČSD) vette át.

A társaság vonalai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kassa–oderbergi Vasút vonalai
Vonal Átadás éve Megjegyzés
OderbergTeschen
CsacaZsolnaPoprádfelkaIgló
Abos
(–Kassa)
* 1869
* 1871
* 1872

Kassa–AbosEperjes * 1870
Eperjes–OrlóTarnów Eperjes–Tarnówi Vasúttársaság;
1876-tól a KsOd üzemeltetésében,
1879-ben egyesült a KsOd-val.
Csorbatói Fogaskerekű Vasút *1896 fogaskerekű pálya,
1000 mm nyomtáv


Egykor a KsOd kezelésében lévő vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kassa–Oderbergi Vasút által kezelt vonalak
Vonal Átadás éve Megjegyzés
CsacaZwardoń A MÁV vonala
MargitfalvaGölnicbánya *1884 Gölniczvölgyi HÉV
Gölnicbánya–Szomolnokhuta *1884 Gölniczvölgyi HÉV
1000 mm nyomtáv
PoprádfelkaKésmárk *1889/93 Poprádvölgyi HÉV
KésmárkSzepesbéla *1892 Késmárk–Szepesbélai HÉV
IglóLőcse *1893 Lőcsevölgyi HÉV
Szepesbéla–Podolin *1893 Szepesbéla–Podolini HÉV
EperjesBártfa *1893 Eperjes–Bártfai HÉV, 1904-től a KsOd kezelésében
SzepesolasziSzepesváralja *1894 Szepesolaszi–Szepesváraljai HÉV
Poprádfelka–Nagy-Lomnicz (Kakaslomnic)–Tátralomnic *1895 Tátralomnici HÉV
KralovánSzuchahora *1898/99 Árvavölgyi HÉV
ZsolnaRajec *1899 Zsolna–Rajeczi HÉV
RózsahegyKoritnica *1906 Rózsahegy–Korytnicza keskenynyomközű vasút
760 mm nyomtáv
Csaca–Trencsénmakó *1914 Trencsénvármegyei HÉV


Mozdonyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táblázatok a cs. és kir. szab. Kassa–Oderbergi Vasút mozdonyállományát mutatják a KsOd osztályelölések sorrendjében, továbbá tartalmazzák az államosítás utáni ČSD jelölésüket is.

A KsOd üzemvitele alatt állt helyiérdekű vasutak saját maguk szerezték be mozdonyaikat, melyek később a KsOd állagába kerültek és a KsOd rendszere szerinti jelölést kaptak.

A keskeny nyomtávú mozdonyok nem kaptak KsOd-számot.

A Kassa–Oderbergi Vasút mozdonyai
Osztály KsOd-psz. Jelleg Darabszám Gyártó Gyártási év ČSD-psz. Megjegyzés
I 31–40 2´B–n2 10 WLF 1884–1891 253.101–110 azonos a DV 17a sorozattal
Ia 41–45 2´B–n2 5 MÁV Gépgyár 1895–1898 254.401–405 azonos a MÁV Ia osztállyal (220 sor.)
Ip 301–318 1'C1'–n4v 18 MÁV Gépgyár, WLF, Lf. v. Sigl/Bécsújhely 1907–1912 354.901–918 azonos a kkStB 110 sorozattal
It 351–355 2'D–h2 5 Mf. d. StEG 1918 455.001–005 azonos a DV 570 sorozattal
IIa 1–2 1B–n2 2 Lf. v. Sigl/Bécsújhely 1869 221.001 -
IIb 3–8 1B–n2 6 Lf. v. Sigl/Bécsújhely 1873 232.101 azonos a MÁV II osztállyal (238 sor.)
IIIa 101–107 C–n2 7 Lf. v. Sigl/Bécsújhely 1868–1869 321.101–107 -
IIIb1 108–130 C–n2 23 Lf. v. Sigl/Bécsújhely 1871 313.301–321 -
IIIb2 131–143 C–n2 13 Lf. v. Sigl/Bécsújhely 1873–1892 313.322–334 -
IIIb4 144–166 C–n2 23 Lf. v. Sigl/Bécsújhely 1873–1892 313.601–623 -
IIIb3 201–205 C–n2 5 Lf. v. Sigl/Bécsújhely 1873 313.335–339 1879-ben Eperjes-Tarnowi Vasúttól átvéve
IIIe 206–220 C–n2 15 MÁV Gépgyár 1892–1898 313.201–215 azonos a MÁV IIIe osztállyal (326 sor.)
IIIq 251–285 C–n2v 35 MÁV Gépgyár 1899–1909 334.301–335 azonos a MÁV IIIq osztállyal (325 sor.)
IVa 561–569 1'C1'–n2v 13 MÁV Gépgyár 1912–1913 320.201–209 -
V 51–56 B1–n2t 6 WLF 1881–1884 210.001–004 -
VIm 401–424 C'C–n4v 24 MÁV Gépgyár, WLF 1912–1914 622.001–024 azonos a MÁV 651 sorozattal
VImb 473–485 C'C–n4v 13 WLF 1919 623.004–016 Brotan-kazánnal ; közvetlenül a ČSD-nek leszállítva
Helyiérdekű mozdonyok
Osztály KsOd-psz. Jelleg Darabszám Gyártó Gyártási év ČSD-psz. Megjegyzés
X 501–502 B–n2t 2 MÁV Gépgyár 1884 200.201 -
XII 521–533 C–n2t 13 MÁV Gépgyár 1892–1899 310.501–512 azonos a MÁV XII osztállyal (377 sor.)
XIIa 551–552 C–n2t 2 Krauss/München 1882–1884 310.601–602 a MÁV-tól vásárolva; azonos a MÁV XIIa osztállyal
XIIb 511–512 C–n2t 2 MÁV Gépgyár 1908 310.701–702 -
XIVa 541 D–n2t 1 MÁV Gépgyár 1909 410.101 -
TVa 570–571 1C1–n2vt 2 MÁV Gépgyár 1914 320.211–212 azonos a MÁV TVa osztállyal (376 sor.)
Keskeny nyomtávú mozdonyok
HÉV Nyomtáv Vasúti psz. Jelleg Darabszám Gyártó Gyártási év ČSD-psz. Megjegyzés
Gölnicvölgyi HÉV 1000 mm 1–4 C–n2t 4 Hagans 1884 U 36.01–04 -
Csorbatói Fogaskerekű Vasút 1000 mm 1–2 Bz–n2t 2 WLF 1898 U 29.01–02 Fogaskerekű mozdony
Rózsahegy–Korytnicza 760 mm 1–3 D–n2t 3 MÁV Gépgyár 1898 - -


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]