Csorbatói Fogaskerekű Vasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csorbatói Fogaskerekű Vasút
Csorbató állomáson
Csorbató állomáson
 Hossz: 4,75 km
 Nyomtávolság: 1000 mm
 Feszültség: 1500 V =
 Maximális emelkedés: 150 
 Fogassín rendszer: Von Roll (Lamella)
BSicon STR.svgBSicon .svg Zsolna–Kassa vasútvonal
BSicon BHF.svgBSicon KBHFa.svg 0,0 Csorba (Štrba)
BSicon STRrf.svgBSicon BRÜCKE1.svg 0,3
BSicon .svgBSicon HST.svg 3,0 Mogyorós (Tatranský Lieskovec)
BSicon .svgBSicon BRÜCKE2.svg 3,3
BSicon .svgBSicon STR.svg Maximális emelkedés: 150‰
BSicon KBHFa.svgBSicon KBHFe.svg 4,8 Csorbató (Štrbské Pleso)
BSicon STR.svgBSicon .svg Tátrai villamosvasút Poprád felé

A Csorbatói Fogaskerekű Vasút (szlovákul Ozubnicová Železnica Štrba-Štrbské pleso, OŽ) a csorbai vasútállomást köti össze Csorbató üdülőhellyel és a Tátrai villamosvasúttal. A köznyelvben általában csak Zubačkának hívják.

A fogaskerekű (narancssárga) és a Tátravillamos (piros és zöld) megállói

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi fogaskerekű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kassa-Oderberg vasútvonal 1871-es megnyitásával a Magas-Tátra vasúttal is elérhetővé vált, ennek következtében pedig a turizmus rohamos fejlődésnek indult. A Riggenbach-rendszerű fogaskerekű vasutat Várnai Emil tervezte meg, amely a csorbai vasútállomást kötötte össze a csorbatói üdülőhellyel. A magyar hatóságok 1895-ben engedélyezték az építkezést, és egy évvel később, 1896. július 30-án megindult a forgalom.

A fogaskerekű vasút kezdetben csak a nyári és téli főszezonban közlekedett, ősszel és tavasszal szünetelt a forgalom. 1924-ben a Csehszlovák Vasút tulajdonába került. A közúti forgalom növekedésével (1926-ban párhuzamos autóbuszjárat indult, rövidebb menetidővel) és az 1912-ben megnyitott villamosvonal miatt a fogas fokozatosan veszített jelentőségéből. A csökkenő népszerűség miatt a fogaskerekű hamar veszteségessé vált. Az utolsó üzemnapja 1934. augusztus 14. volt, ezt követően a járműveket selejtezték, a pályát elbontották. Egyedül a felső állomás épülete maradt hírmondónak, melyet vendéglőként használtak tovább.[1]

A vonalon két gőzmozdony teljesített szolgálatot, melyeket a floridsdorfi mozdonygyár készített. Hasonló mozdonyok üzemelnek a mai napig a tiroli Achenseebahn fogaskerekű vasúton.

Az új fogaskerekű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1970-ben Csorbatón megrendezendő sívilágbajnokság kapcsán merült fel 1968-ban a fogaskerekű vasút újjáépítésének gondolata. Az új, Abt-rendszerű vasúton 1970. február 12-én indult meg a forgalom. A korábbi nyomvonal kétharmada megmaradt a régi, egyharmadát viszont újratervezték. A csorbai végállomáson új csarnokot építettek, amely egyúttal a járművek tárolására is szolgál.

Az újjáépített vonalat 1500 V egyenárammal villamosították, a 3 motorvonatot a svájci Winterthurban gyártották. A szerelvények egy motorkocsiból és egy vezérlőkocsiból állnak, csak egyik oldalon vannak ajtajaik. A járműveket kiválóan karbantartják, a 40 éves vonatok még ma is teljesen újszerűek.

Mogyorós - Lieskovec megállóhelyen

A vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A vonal hossza 4753 méter,
    • A szintkülönbség 455 méter,
    • Nyomtávolsága 1000 milliméter,
    • A legnagyobb emelkedése 150‰.

A fogaskerekű vasút alsó állomása egybeépült a Kassa-Zsolna vasútvonalon fekvő csorbai állomással, amely a településhez tartozó Tátracsorba üdülőtelepen (Tatranská Štrba) található.

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fogaskerekű a csorbai végállomáson

A fogaskerekű az év minden napján kora reggeltől késő estig óránként közlekedik. A nyári és téli főszezonban reggel felfelé és délután lefelé több járat is közlekedik. Mivel az egyvágányú vonalon nincs kitérő, a járatsűrítést csak úgy tudják megoldani, hogy egymás után két szerelvényt indítanak. Csorbató állomáson általában közvetlen csatlakozása van a Tátravillamoshoz Ótátrafüred felé.

A fogaskerekűre csak előreváltott menetjeggyel szabad felszállni, amelyek az állomásokon kívül is sok helyen kaphatók. A vonal két zónára van felosztva, a vonatra felszállva az átlépett zónának megfelelő számú jegyet kell érvényesíteni. Kapható többzónás jegy is, ezen a zónáknak megfelelő számú ablakot kell érvényesíteni. Annak ellenére, hogy rengeteg a magyar utas, csak elvétve találni magyar nyelvű információs táblákat – ráadásul sajnos általában rossz nyelvhelyességgel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorbatói Fogaskerekű Vasút témájú médiaállományokat.

Forrásjegyzék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szojka László: A tátrai villamosvasút története (in. Vasúthistória évkönyv, 1990, Közdok, 327-328. o., ISSN 0238-6550)