Pozsony–Párkány-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pozsony–Párkány-vasútvonal
Vágsellye vasútállomás
Vágsellye vasútállomás
A Pozsony–Párkány-vasútvonal útvonala
Vonalszám:130
Vonal:130
Hossz:149 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:Železnice Slovenskej republiky
Maximális sebesség:140 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony–Párkány-vasútvonal témájú médiaállományokat.
100 Marchegg felé, 110 Leventevár felé
54,36 Pozsony főpályaudvar
132 Hegyeshalom felé
58,96 Bratislava-Vinohrady
120 Zsolna felé
64,03 Pozsonyszőlős
Šurský csatorna
68,02 Pozsonyivánka
71,54 Cseklész
75,80 Magyarbél
79,77 Szenc
82,90 Réte
89,54 Pusztafödémes
96,12 Diószeg
Nemeskosút
103,05 Galánta
133 Újvároska felé
108,92 Tósnyárasd
114,94 Vágsellye
134 Negyed felé
Vág
119,62 Tornóc
126,77 Jattó
130,72 Tardoskedd
135,40 Tótmegyer
Nagysurány felé
139,09 Lajoshalma
140 Privigye felé, 150 Zólyom felé,
151 Aranyosmarót felé
145,39 Érsekújvár
135 Komárom felé
151,85 Udvard
157,88 Perbete
Fűr
165,42 Kürt
171,16 Kisújfalu
175,23 Köbölkút
179,28 Sárkányfalva
183,07 Muzsla
189,58 Párkány
Budapest felé, 152 Léva felé

A Pozsony–Párkány-vasútvonal egy kétvágányú, villamosított vasútvonal Szlovákiában, amely Pozsonyt és Párkányt (távlatban Budapestet) köti össze. A vasútvonal száma 130-as fővonal. A vasútvonal a IV. Drezdát Isztambullal összekapcsoló páneurópai közlekedési folyosó része.

Története[szerkesztés]

A Pozsony–Párkány-vasútvonal a ŽSR vasúthálózatának kulcsfontosságú eleme. A Bécset és Budapestet összekötő vonal az Osztrák–Magyar Monarchia, és egyben Közép-Európa egyik legrégebbi és legfontosabb vasútvonala, 1850. december 16.-án adták át. Az osztrák oldalon a Marchegg-Pozsony vasútvonal 1848. augusztus 10. óta, a magyar oldalon a Budapest-Vác szakasz 1846 óta üzemel. Ezt a két vasútvonalat kötötte össze a Dél-Szlovákiában épített vasútvonal, ezzel összekapcsolva a Monarchia két legfontosabb városát. A második vágányt 1904-ben építették, a vonal villamosítása 1969-ben történt. Magyarbél és Pozsony közti szakaszát leszámítva 1938-1945 között a vonal ismét Magyarország területéhez tartozott.

Használata[szerkesztés]

A vasútvonal Pozsonyban csatlakozik a Bécs és Brno felől érkező vágányokhoz, az innen érkező nemzetközi forgalom a vonalon halad tovább Budapest és Belgrád irányába. A nemzetközi gyorsvonatok általában Érsekújvári szakaszhatárig használják a pályát, onnantól a Érsekújvár–Zólyom-vasútvonalon (150-es fővonal) haladnak tovább Besztercebánya és Kassa felé.

Járművek[szerkesztés]

Szakaszok[szerkesztés]

A ŽSR menetrendje alapján, a vasútvonal az alábbi szakaszokból áll:

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Bratislava – Štúrovo című szlovák Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.