Liptótepla
| Liptótepla (Liptovská Teplá) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Turisztikai régió | Liptó |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1264 |
| Polgármester | Vladimír Šimalčík |
| Irányítószám | 034 83 |
| Körzethívószám | 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 966 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 102 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 517 m |
| Terület | 9,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 24′ 30″ | |
| é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 19° 24′ 30″ | |
| Liptótepla weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Liptótepla (a 20. század elején Liptóhévíz, szlovákul Liptovská Teplá) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában. 2011-ben 966 lakosából 937 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rózsahegytől 10 km-re keletre a Vág két partján fekszik. Madocsán tartozik hozzá.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét a területén feltörő melegvízforrásokról kapta. A név előtagja egykori vármegyei hovatartozására utal.
Története [szerkesztés]
A község telülete ősidők óta lakott. Határában későbronzkori települést és temetőjét tárták fel. Előkerültek egy késő római kori és korai szláv település maradványai is. Oklevél 1264-ben említi először. A falu a 13. században a liptói óvár birtokaként keletkezett, majd a 16. századig Likavka várának birtoka lett. Már a 13. században állt temploma. A 16. században a horvát eredetű Dvornikovich család szerezte meg. A 18. században vásártartási jogot kapott városi jogokkal, lakói főleg tutajozással foglalkoztak. 1856-ban a Dvornikovichok helyi nemeseknek adták el itteni kastélyukat és birtokaikat.
Vályi András szerint "TEPLA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Dvornikovics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős." [2]
Fényes Elek szerint "Tepla, tót m. v. Liptó vmegyében, 609 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Fekszik közel a Vágh vizéhez; termékeny földje a buzát is megtermi; országos vásárokat tart. Vizimalmok. Kastély és kert. F. u. Dvornikovics nemzetség, s feje egy uradalomnak. Savanyu vize is van. Ut. p. Rosenberg." [3]
1910-ben 686, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott, bár az 1880-as és 90-es években rövid ideig járási székhely volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római katolikus temploma 13. századi, melyet a 14–15. században gótikus stílusban átépítettek, majd a 18. században megújították. Lőréses fal veszi körül.
- Késő reneszánsz várkastélya a 17. század második felében épült, de a 18. században barokk stílusban átépítették.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Községinfó
- Liptótepla Szlovákia térképén
- Liptótepla az Alacsony-Tátra turisztikai honlapján
- A község Rózsahegy város honlapján
- E-obce.sk
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||

