Patak (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patak (Potok)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Zsolnai
Járás Rózsahegyi
Turisztikai régió Liptó
Rang község
Első írásos említés 1286
Polgármester Katarína Machová
Irányítószám 034 83
Körzethívószám 044
Népesség
Teljes népesség 112 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 551 m
Terület 1,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Patak  (Szlovákia)
Patak
Patak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 19° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 19° 26′ 50″
Patak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Patak (másképpen Liptópatak, szlovákul Potok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban, Rózsahegytől 12 km-re keletre. 545 m magasan fekszik. 2011-ben 112 lakosából 109 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1273-ban "Medekus" néven említik először. A 13. században keletkezett a liptói óvár birtokaként. Itt haladt át a Zólyomból Árvába és Lengyelországba menő fontos kereskedelmi útvonal. 1286-ban IV. László király Illés fiaianak Miklósnak és Marcelnak adja a Vág és a "Medokys-Patak" közötti területet. Ezután a Potocky és Kubinyi családok birtoka. 1715-ben 5, 1720-ban 3 adózója volt. 1784-ben 12 házában 98 lakos élt. A falut 1800-ban egy tűzvész teljesen elpusztította. 1828-ban 12 háza és 92 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "PATAK. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Urai 29Kubinyi, és más Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Teplától nem meszsze, mellynek filiája, határjának földgye közép termékenységű, legelője elég, de mivel földgye többnyire hegyeken fekszik, ’s folyó vize, melly a’ helységen is keresztűl foly, réttyein, és földgyein károkat tesz, második osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Patak (Potok), tót falu, Liptó vmegyében, Tepla fil., 52 kath., 40 evang. lak. Savanyuviz-forrás. F. u. Potoczky család. Ut. p. Berthelenfalva." [3]

1910-ben 125, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott, utána az új csehszlovák állam része lett. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

2001-ben 111 szlovák lakosa volt.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma a falu legrégibb épülete egy 1713-ban kőből épített ház.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]