Patak (Szlovákia)
| Patak (Potok) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Turisztikai régió | Liptó |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1286 |
| Polgármester | Katarína Machová |
| Irányítószám | 034 83 |
| Körzethívószám | 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 112 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 551 m |
| Terület | 1,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Patak
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 06′ 45″, k. h. 19° 26′ 50″ | |
| Patak weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Patak (másképpen Liptópatak, szlovákul Potok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban, Rózsahegytől 12 km-re keletre. 545 m magasan fekszik. 2011-ben 112 lakosából 109 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1273-ban "Medekus" néven említik először. A 13. században keletkezett a liptói óvár birtokaként. Itt haladt át a Zólyomból Árvába és Lengyelországba menő fontos kereskedelmi útvonal. 1286-ban IV. László király Illés fiaianak Miklósnak és Marcelnak adja a Vág és a "Medokys-Patak" közötti területet. Ezután a Potocky és Kubinyi családok birtoka. 1715-ben 5, 1720-ban 3 adózója volt. 1784-ben 12 házában 98 lakos élt. A falut 1800-ban egy tűzvész teljesen elpusztította. 1828-ban 12 háza és 92 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "PATAK. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Urai 29Kubinyi, és más Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Teplától nem meszsze, mellynek filiája, határjának földgye közép termékenységû, legelõje elég, de mivel földgye többnyire hegyeken fekszik, ’s folyó vize, melly a’ helységen is keresztûl foly, réttyein, és földgyein károkat tesz, második osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Patak (Potok), tót falu, Liptó vmegyében, Tepla fil., 52 kath., 40 evang. lak. Savanyuviz-forrás. F. u. Potoczky család. Ut. p. Berthelenfalva." [3]
1910-ben 125, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott, utána az új csehszlovák állam része lett. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
2001-ben 111 szlovák lakosa volt.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
Ma a falu legrégibb épülete egy 1713-ban kőből épített ház.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
|
||||||||
