Besenyőfalu
| Besenyőfalu | |
 | |
| Aquapark Besenyőfaluban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Martin Baran |
| Irányítószám | 034 83 (pošta Liptovská Teplá) |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 657 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 131 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 512 m |
| Terület | 4,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 01″, k. h. 19° 26′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 01″, k. h. 19° 26′ 25″ | |
| Besenyőfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Besenyőfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Besenyőfalu (szlovákul Bešeňová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Rózsahegytől 12 km-re keletre, a Vág jobb partján, a Szentmáriai-víztározó mellett fekszik.
Élővilága[szerkesztés]
Besenyőfalun egy kéményen található gólyafészek.[2]
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve egykori birtokosa, a Besenyő család nevéből származik.
Története[szerkesztés]
Területe már a kőkorban is lakott volt. A vonaldíszes kultúra és a bükki kultúra településeinek nyomait találták itt meg. A bronzkorból a lausitzi kultúra népes temetője került elő.
A mai falu a 12. század második felében besenyő határőrök idetelepítésével keletkezett. Előbb a liptói óvárhoz, majd Likava várához tartozott. 1503-ban „Besenow”, 1535-ben „Bessenowa” alakban szerepel az írott forrásokban. A 17. századtól a Dvornik család birtoka lett. 1784-ben 26 házában 236 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BESENOVA. Besenyefalva. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosa Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vizétöl nem meszsze, Rozemberghez más fél mértföldnyire, hutája is van, saványú vizéről pedig nevezetes; ambár legelőt az igás marháiknak bérben tartanak, és Vág vize gyakran kiönti; de mivel legelője fejős marháiknak elég, és hasznos, ’s termékeny földgye van, fája is elegendő úgy tűzre, mint épűletre az Uraságtól, az első Osztályba tétetett.”[3]
1828-ban 35 háza volt 300 lakossal. A 19. században szeszfőzde működött a területén.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bessenőfalva, (Beszeniova), tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh jobb oldalán: 298 kath., 2 evang., lak. Urasági lakóház. Nevezetes savanyu viz forrásáról. – Ennek vize tiszta, ize erős, csipős és szeszes. Alkotórészei: csipős szesz, vas, lúgföld és sok lúgsó (alkalsches Salz); a vizelletet különösen hajtja. Használ a máj- és lép-daganatokban, hideglelésben, kolikában, sat. F. u. Dvornikovics familia. Ut. postája Rosenberg.”[4]
A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 295, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 391 lakosából 386 szlovák volt.[5]
2011-ben 562 lakosából 382 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu nyugati részén álló reneszánsz-barokk saroktornyos kastélyát a 17. században a Dvornikok építették, a 18. században barokkizálták. Ma a Liptói Múzeum vadászgyűjteménye van benne. Közelében alakult ki a 13. században a Marcelová nevű falurész, amiért a falut Marcelfalu[6] néven is említették.
- Szentháromság kápolnáját 1890-ben építették.
- A falunak közkedvelt, egész évben üzemelő termálfürdője van. A falu gyógyforrásait elsőként Wernher György Magyarország csodálatos vizei című, 1549-ben kiadott művében említi. A község határában 14 forrás található. A gazdag ásványtartalom vöröses barnára festi a források környékét. A termálfürdő 6 medencéjét tápláló, 1987 m mélységű, 60 °C hőmérsékletű vizet adó kútját 1987-ben fúrták. Vize főként mozgásszervi, urológiai és légzőszervi panaszok enyhítésére alkalmas.
- A község északi határában több, mint 3 hektár területen fekvő travertin lépcsők ásványi lerakódásai szintén a forrásvíz által jöttek létre.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 2.)
- ↑ Mitoszyn (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom VI (Malczyce — Netreba) 1885
További információk[szerkesztés]
