Háromszlécs
| Háromszlécs (Liptovské Sliače) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1251 |
| Polgármester | Ján Ondrejka |
| Irányítószám | 034 34 |
| Körzethívószám | 044 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3796 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 194 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 537 m |
| Terület | 19,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Háromszlécs
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 03′ 40″, k. h. 19° 23′ 23″ | |
| Háromszlécs weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Háromszlécs (szlovákul Liptovské Sliače, korábban Tri-Sljáče) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában. 2011-ben 3796 lakosából 3669 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rózsahegytől 6 km-re délkeletre a Liptói-medence déli részén fekszik. Alsó- Közép- és Felsőszlécsből áll.
A település nevének változásai [szerkesztés]
- 1251 – utraque Stelach (a latin utraque szó jelentése: mindkét)
- 1252 – due ville Scelech
- 1263 – Szelecz
- 1535 – Tres possessiones Zlech
- 1572 – Zlecz Superior, Zlecz Mediocris, Zlecz Inferior
- 1773 – Sliače
- 1786 – Oppidum Trium Slécsch
- 1808 – Tri Sljáče
- 1920 – Nižný, Prostredný és Vyšný Sliač, Tri Sliače
- 1927 – Sliače; magyarul: Háromszlécs
- 2001 – Liptovské Sliače
Története [szerkesztés]
Felsőszlécs felett neolit kori magaslati település nyomai és hallstatt kori urnasírok kerültek elő. A lausitzi kultúra népe erődítményt épített ide, mely egy nagyobb védelmi rendszer részét képezte. Az egykori erőd maradványait 1795-ben Révay János szepesi püspök és az 1825. évi egyházi vizitáció is megemlíti. A 9. század első felében szlávok telepedtek meg ezen a vidéken.
A település a 13. században tűnik fel az írott forrásokban. Alsó- és Középszlécset már 1251-ben említik a zniói premontrei kolostor birtokaként. Felsőszlécs pedig a 16. század első negyedében keletkezett, ekkor már a három rész egy falut alkotott és gyakorlatilag városként működött. Csak a 18. században kapott mezővárosi jogokat, vásártartással, hetipiaccal. Híres juhászai voltak, a fafaragás és sajtkészítés mesterei.
Vályi András szerint "Három Szlécs, Try Szliace, Trium Szlécs, 420A. F. és K. Szlécs. Három tót helységből épűltt Mezőváros Liptó Várm. földes Urok a’ Tudományi Kintstár, az előtt a’ Turóczi Jésuitáknak bírtokok vala, fekszenek Német Liptséhez nem meszsze, Vág vizének szomszédságában; Ispotállya is van az egygyiknek; földgyeik jók, vagyonnyaik külömbfélék, piatzok N. Liptsén, és Rozenbergán." [2]
Fényes Elek szerint "Szlécs, (Alsó- Felső- és Közép), tót m. v. Liptó vmegyében, 582 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom; országos vásárok. F. u. a religioi kincstár. – A savanyu viz F.-Szlécs falu határában van. Ut. p. Rosenberg." [3]
1910-ben 1943, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
2001-ben 3830 lakosából 3792 szlovák volt.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Simon és Júdásnak szentelt római katolikus temploma 1334 körül épült, tornya 17. századi. Falfestményei a 14 – 15. századból származnak, melyek közül a Segítő Szűzanya képe a mai szlovák ezer koronás bankjegyet díszíti.
- Új templomának alapkövét 1994-ben II. János Pál pápa áldotta meg.
- Határában mofettás melegforrás van enyhén szénsavas savanyúvízzel.
- A településnek gazdag népi hagyományai vannak, melyeket népi együttese ápol.
Jeles háromszlécsiek [szerkesztés]
1863-ban itt született Jozef Hanula, festőművész.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ [1]
|
||||||||
