Fialka Olga
| Fialka Olga | |
 | |
| Született | 1848. április 19. Terezín[1] |
| Elhunyt | 1930. december 17. (82 évesen)[2] Nagybánya |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ferenczy Károly |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | festőművész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fialka Olga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fialka Olga (Theresienstadt, 1848. április 19. – Nagybánya, 1930) cseh-osztrák származású magyar festőművész.
Élete[szerkesztés]
Családja támogatásával festőnek készült. Első művészi élményeit Jan Matejko krakkói műtermében szerezte, majd August Eisenmenger tanítványa volt a bécsi akadémián.
Édesanyja révén rokona Ferenczy Károlynak, akivel 1884-ben zajlott le második, egyben sorsdöntő találkozása, hozzáment feleségül.
Ebben az időben Fialka Olga már kiállító művész volt, arcképeket festett, könyveket illusztrált. Míg kevés számú, ismert festményének stílusát a bécsi biedermeier késői változata alakította de annak mesterkélt érzelmi töltése nélkül, addig míves illusztrációira a késő romantika hatott. Gyermekei (Ferenczy Valér, Béni és Noémi) születése után fokozatosan felhagyott a művészi tevékenységgel. Művészi képzettségének, rendkívüli műveltségének a Ferenczy család szellemi hátterének megteremtésében fontos szerep jutott.
Korábban mesekönyveket illusztrált. 1888-ban portrékkal szerepelt a Műcsarnok kiállításán. Ferenczy Károllyal kötött házassága után felhagyott a festészettel.
Művei[szerkesztés]
A Fialka család[szerkesztés]
.jpg)
Az egyszerű, polgári enteriőrben kávézás közben ábrázolja a művésznő a családját. Az asztalfőn Caroline, az édesanya ül, mellette Milada von Fialka áll, a társaság két férfi tagja Jaroslaw (Járó) és Zdenko, Olga két bátyja. Egy másik helyiségben háttérbe húzódva maga, Olga fest. A szokásos enteriőr zsáner és a csoport portré típusának ötvözéséből született a kép. A korabeli zsánertől elválasztja a festményt, hogy a szereplőket egymással nem egy csattanóra épülő történés köti össze, hanem egy hétköznapi társalgás, és ugyancsak ez a mozzanat különbözteti meg az additív csoport portrék merev beállításától is. Mintha egy mindennapi jelenetet kapott volna lencsevégre a művésznő. Azonban a figurák beállításai, a fények és sötétebb világosabb színek elosztásai a kompozíciónak erős, belső ritmust kölcsönöznek, és ezzel az akadémikus elvekhez közelítik azt.
Források[szerkesztés]
- Képzőművészet Magyarországon
- Ferenczy Múzeum Archiválva 2019. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Családi iratok
- E. Hanslick: Aus meinem Leben. Berlin, 1894.
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. május 4.)