A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
COA of Nagy Lajos gimnazium Pecs.gif
Alapítva 1687
Tanulólétszám 824[1]
Igazgató Dobosi László
OM-azonosító 027396
Tagozatok általános
angol
német
biológia-kémia
matematika-informatika
néprajz
hat évfolyamos
Elérhetőség
Cím 7621 Pécs, Széchenyi tér 11.
Telefonszám (00-36-72)-312-888
E-mail crnl@mail.crnl.hu
Nagy Lajos High School Front.JPG
Az iskola főbejárata
Az A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma weboldala
(Pécs)
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Pécs térképén
Disambig gray.svg  Ez a szócikk A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Lajos Gimnázium.

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma Pécs főterén áll, és a ciszterci rend működteti.

A jezsuiták a törökök kiűzése után 1687-ben azonnal megnyitották iskolájukat és felépítették ma is álló kollégiumukat (rendház és iskola). Ez az iskola volt a Nagy Lajos Gimnázium elődje. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után 1815-től a ciszterci rend vette gondozásába az iskolát.

Tartalomjegyzék

Története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

Nagy Lajos király szobra

Pécs a középkori Magyarország egyik kulturális központjának tekinthető: a székesegyház mellett működő iskola már magasabb műveltséget adott. Nem véletlen, hogy Nagy Lajos király Pécset választotta hazánk első egyeteme székhelyének. Virágzó kulturális életét a város a reneszánszban is megőrizte, sőt fejlesztette. Az ekkor működő székesegyházi iskola a gimnázium egyik elődjének is tekinthető. 1526 illetve 1543, a város török uralom alá kerülése után új korszak kezdődött Pécs kulturális életében is. A török és protestáns iskolák mellett az 1610-es évektől jezsuita iskola is működött Pécsett, mely a gimnázium elődjének tekinthető.

A jezsuita iskola[szerkesztés]

A már a török alatt itt működő jezsuiták 1687 novemberében új alapokon álló, valódi jezsuita rendszerű iskola fenntartóiként kezdték meg munkájukat. Jogelődjüknek nem a korábbi iskolájukat, hanem a középkori pécsi iskolákat tekintették.f [2]

„ A pécsi Pallas, amely egykor II. Lajos magyar király idején 1526-ban 4000 diákjával a török hadsereg kegyetlensége miatt kimúlt, ez 1687. évben Újra életre kelt, és november elején mintegy nagy vajúdással újjászületve gőgicsélni kezdett, 16 gyerekkel újra felvirágzott. ”
– Részlet az 1687-es jezsuita évkönyvből.f [3]

A következő években megszerezték az iskola jelenlegi helyén álló épületet, Gázi Kászim pasa dzsámiját és több más telket. A kollégium létesítéséhez Széchényi György esztergomi érsek 50 000 forintos adománya járult hozzá 1694-ben. A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei és jogi bonyodalmak következtében az építkezés csak 1724-ben kezdődhetett. Itt működött az iskola a rend 1773-as eltörléséig. A diákság létszáma - a kezdeti 16-ról - előbb mintegy 100 főre, az 1720-as évek közepére pedig már 3-400 főre növekedett.f [3]

A jezsuita oktatás[szerkesztés]

Az oktatás rendszerét – a jezsuita iskolák működését szabályozó –, 1599-ben kiadott Ratio Studiorum határozta meg. A tanítási napok száma mintegy 170 volt, délelőtt és délután két-két órával. A hatosztályos gimnázium tananyagának gerincét a grammatikai és retorikai képzés jelentette. Az oktatás az alsóbb osztályokban anyanyelven – valószínűleg magyarul, németül és horvátul egyaránt –, a felső kettőben latinul folyt. Az oktatók közül ki kell emelni Faludi Ferenc költőt,Pray György, Pejacsevich Ferenc és Szalágyi István történészeket. A jezsuita iskolák egyik jellegzetessége a rendszeres időközönként zajló iskolai színielőadások, iskoladrámák, melyek közül az elsőről 1712-ből van adat: A megváltás titka és A Fiatal Sólyom című darab, melyet 1715-ben a Vinalia Quinquueecclesiensia (Pécsi szüret) című színielőadás követett.

Viszontagságos évek[szerkesztés]

A jezsuita rendet 1773-ban XIV. Kelemen pápa erős politikai nyomásra feloszlatta. 1773. október 1-jén olvasták fel Pécsett a rend feloszlatásáról szóló bullát, valamint a Helytartótanács 4681. sz. rendeletét, mely a feloszlatott rend vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazta. (A Tanulmányi alap veszi kezelésbe.) Az oktatás folytonosságát jelenti, hogy az iskola továbbra is – az egyházmegyei szolgálatba átvett – jezsuita tanárok vezetése alatt működött. Némi vigaszt jelentett, hogy 1776-ban az iskola tankerületi főgimnázium, archigymnasium rangjára emelkedett.f [2]

Komoly változásokat hozott azonban az iskola életében az 1777. augusztus 22-én életbe léptetett I. Ratio Educationis, továbbá az iskola elhelyezésének gondja. Az iskola épületét katonai kórháznak használták, mely súlyos állagromlást idézett elő. 1803-ra pedig az iskolát egyszerű gimnáziummá „fokozták le”.

A jozefinizmus kora után egyre inkább felmerült az igény, hogy a gimnáziumot ismét egy szerzetesrend vegye át. Miután a bencések nem tudták vállalni, ezért I. Ferenc király a zirci ciszterci apátnak, Dréta Antalnak adta át az iskolát.

Szent Bernát

A ciszterci iskola kezdetei[szerkesztés]

Noha az iskola ciszterci kezelésbe vételének gondolata már 1809-ben felmerül, de a napóleoni háborúk ezt késleltették. Végül 1814-ben jelentek meg a ciszterek Pécsett, 1815.október 17-én pedig megkapták a gimnáziumot. Az oktatás a II. Ratio Educationis szellemében zajlott, mely elősegítette a magyar nyelv oktatását és közelebb állt a szerzetesi nevelési elvekhez, mint a II. József alatti gyakorlat. A hatosztályos gimnázium mintegy 400 diákkal működött a 19. század első felében, mely a ciszterciek pécsi működése virágzó korszakának tekinthető. Ezt a virágzást némileg megakasztotta a forradalom, de különösen a szabadságharc, melynek során először a honvédség és nemzetőrség, majd 1849-től a császári hadsereg vette használatba az iskola épületét. A gimnázium ideiglenesen (1866-ig) a líceum – ma Széchenyi István Gimnázium – épületében működött.

Az addigi iskolafenntartó ciszterci rend a következő évtizedekben súlyos harcokat vívott az iskoláért, részben a püspökkel, részben az állami hatóságokkal. A gimnázium ugyanis részben összeolvadt a líceummal, mivel annak két évfolyamát az oktatási rendelet (Entwurf)a hatosztályos gimnáziumhoz csatolta. Az új típusú, nyilvános, nyolcosztályos "katolikus főtanoda" 1851/52-es tanévben nyílt meg. Régi, de felújított, kibővített épületükbe az 1865/66-os tanévre térhettek vissza a ciszterci tanárok és diákok. Az intézményben kerül sor az első érettségi vizsgára is Pécsett, 1852. szeptember 15-én. Fontos eredmény, hogy 1861. október 5-től a pécsi egyike a 13 kizárólag magyar nyelven oktató főgimnáziumnak.

A magyar nyelvű kultúra ápolására az iskolában 1862-ben megalakult a Pécsi Líceumi Irodalmi Kör, mely 1864-től A Pécs Főgimnáziumi Irodalmi Kör néven folytatta működését. Ez az önképzőkör a nevelő munka igen fontos színtere lett.

Az oktató munkát az iskola három könyvtára, természetrajzi, természettani és éremgyűjteménye, valamint a térképtár, rajzszertár, kottatár segítette. 1868-ban az intézmény az ország egyik legjobban felszerelt iskolája volt.f [2]

Boldog békeidők[szerkesztés]

A kiegyezéssel új szakasz kezdődött az iskola életében is. Többek között azért is, mert Eötvös József középiskolai reformintézkedései átformálják az iskola életét. A testnevelés - a lex Eötvös nyomán, de megfelelő infrastrukturális feltételek híján is - egyre nagyobb szerepet kap az oktatásban. 1905-ben megjelent a labdarúgás is az iskolában. Az intézmény kivette a részét a felnőttoktatásból is. Ám a gimnázium - értelemszerűen - a középiskolai oktatásra fókuszált továbbra is. A ciszterci rend vezetése egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a tanárok tudományos tekintélyének és megóvására és biztosítására. A gimnáziumi évkönyvek tudományos dolgozatai a legkülönbözőbb területekről jelentek meg

A gimnáziumi Értesítőben megjelent tudományos dolgozatok, 1867–1914 (Válogatás)f [2]

Év Szerző Cím
1874 Lontényi Márk A szivárvány elmélete
1879 Szalay Alfréd dr. A láncztörtekről
1881 Ács Egyed Virág Benedek mint költő és történetíró
1886 Gebaur Izor A Darvinizmus
1888 Gebaur Izor Volapük
1891 Ágh Timót dr. A pécsi artézi kút
1892 Békefi Remig dr. A szent korona nemzetünk történetében
1898 Békefi Remig dr. A ciszterci rend múltja Magyarországon
1904 Hang Dániel dr. A radioaktív anyagok és az anyagról való mai nézetünk
1907 Kiss Albin dr. A történetírás bölcselete

A természet- és társadalomtudományok képviselői egyaránt kerültek ki az iskola falai közül. Felkészülésüket nemcsak a tanórák, de az egyre gyarapodó szertárak, könyvtár, valamint a tanulmányi kirándulások is segítik. A Julián Iskolaegyesület keretében mintegy 50 horvátországi és Bosznia-hercegovinai, valamint további 10 romániai és bukovinai magyar gyerek tanulhatott ösztöndíjjal a gimnáziumban. A szegénysorsú gyerekeket támogatására további ösztöndíjak és pályatételek álltak rendelkezésre. Az iskola sikerességét, az iskola iránti érdeklődést mutatja az egyre növekvő diáklétszám is.f [2] Mindez az iskola épülete bővítésének kérdését is előre vetítette, már az 1906/1907. tanévben. A pénzügyi nehézségek, a háború, az infláció azonban hosszú időre elodázta a tervek megvalósítását.[4]

A nagy háború - és ami utána következett[szerkesztés]

Az épület észak felől.

Az első világháború kezdetén az iskola épületét rövid időre ismét katonai célokra használják. Súlyosabb azonban, hogy 1917-től az iskolapadból is hívtak be katonákat, akik rövid tanfolyamok után tettek "hadiérettségit".

Az 1918-19-es tanévben előbb a "spanyolnátha", majd a szerb megszállás sújtotta a várost és az iskolát. 1919-től kezdve az iskola igazgatóját, Buzássy Ábelt, valamint több tanulóját érték attrocitások a megszálló szerb hatóságok részéről.f [2] Az igazgatót öt alkalommal kihallgatásra rendelték, kétszer túsznak jelölték ki, 1920. szeptember 11-én megbotoztatták.[5]

Végül 1921. augusztus 22-én Pécs felszabadult a szerb megszállás alól. A trianoni határok közé szorult Magyarországon - így az iskolában is - megkezdődött a szellemi ellenállás a békeparancs rendelkezéseivel szemben. A tanítás előtt és után elmondták a magyar Hiszekegyet. Az 1912-ben alakult cserkészcsapat felújította működését. A Faludi Ferenc nevét felvett önképzőkör is folytatta munkáját. A vallásos egyesületek - főleg a Mária kongregáció - is nagy nevelő szerepet játszottak.f [2] Az iskola a Pécsett egyetemet alapító Nagy Lajos királyunk nevét vette fel 1921-ben.f [3] 1922-ben megalakult a Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztálya,mely a ciszterci "öregdiákokat" tömörítette. Taglétszáma folyamatosan 5-600 fő körül mozgott.

A történelmi változások mellett szervezeti változás is érintette a gimnáziumot: az 1924/25-ös tanévtől az intézmény reálgimnáziumként működött tovább. Az új keretek között a régi hagyományokat is tovább ápolták: 1926. október 27-én leplezték le az első világháborúban elesett hősök Zsolnay pirogránitból készült emléktábláját.f [2]

A világválságot követően pedig 1934. május 1-jén kiírták a pályázatot az új épületszárny terveire. A kivitelezés 1935. március 4-én kezdődött Kőszeghy Gyula és Nagy Márton tervei alapján.[4] Az új épület avatása még abban az évben, október 15-én megtörtént. Az új gimnáziumban 12 tanterem épült, összesen 780 férőhellyel. Mind a tan-, mind az előadótermeket a legkorszerűbb pedagógiai elvek alapján, a legmodernebb berendezésekkel szerelték fel. Az iskola előcsarnokában állították fel Nagy Lajos király életnagyságú szobrát, Nagy Mihály szobrászművész alkotását.f [2]

Az állami Nagy Lajos Gimnázium[szerkesztés]

A gimnázium korábbi címere

A második világháború után államosították a Nagy Lajos Gimnáziumot.

1950. június 8-ról 9-ére virradó éjszaka a pécsi cisztereket - más szerzetesekkel együtt - az Államvédelmi Hatóság emberei fegyveres kísérettel a kármeliták kunszentmártoni kolostorába deportálták.[6]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás után a Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1989-ben visszakapta működési engedélyét. Az iskola ünnepélyes átadása 1993. június 12-én történt meg. 1996-ban mentek ki az utolsó állami osztályok. Az 1990 előtt tanító pedagógusok közül 2000-ig az évek során 35-en vagy önként távoztak vagy nyugdíjba mentek. Helyükre nagyrészt a Ciszterci Pedagógiai Műhelyen képzett tanárokat alkalmazta a gimnázium. 2000/2001. tanévre a tantestület 85%-a kicserélődött, a pedagógusok többsége férfi tanár.

Diákok sikerei[szerkesztés]

Országos, regionális tanulmányi és sportversenyeken előkelő helyezéseket értek el az iskola diákjai, és kiemelkedő nemzetközi sikerekkel is gazdagították a gimnáziumot. A legjelentősebb eredménynek számít, hogy az 1998-as, 1999-es és 2000-es években egy-egy tanuló a Nemzetközi Diákolimpiák aranyérmese lett. 1998-ben Csékei Márton Melbourne-ben a 30. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián szerzett aranyérmet, 1999-ben a 30. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián Padovában Hegedűs Ákos lett aranyérmes, s ezt a sikert 2000-ben Leicesterben, (Anglia) a 31. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián megismételte egy újabb aranyéremmel. Tehetségét fizikatanára, dr. Orovica Márkné ismerte fel. Teljesítményére a kormány is felfigyelt és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Polgári Együttműködésért Egyesület nagygyűlésén mondott beszédében Ciszterci Nagy Lajos Gimnáziumunkról és Hegedűs Ákosról név szerint is megemlékezett. Nemzetközi sikerei közé számít, hogy az ország középiskolái közt az UNESCO diáknagykövetségre kiírt pályázaton az első két helyet a Nagy Lajos Gimnázium diákjai nyerték el (Első helyezett csapat tagjai: Szűcs Bálint, Czvikli Nóra, Fónod Péter, Sütő Hajnalka). Ezen kívül országos szinten is sikereket értek el az iskola diákjai a zene- és tánckultúra területén.

Tanításon kívüli tevékenység[szerkesztés]

Az épület északi szárnya.

A gimnáziumban működik a Faludy Ferenc irodalmi színpad és színjátszó szakkör, és a "Színes" Fehér-Fekete diákújság. Ezenkívül sakk-kör és számos sportkör is a diákok rendelkezésére áll. A diákokat időnként neves személyiségek keresik fel egy-egy előadásra, beszélgetésre. Köztük volt Eperjes Károly, Fa Nándor, Raffay Ernő, Karátson Gábor, Szörényi Levente, Somogyi Győző.

Zenei élet[szerkesztés]

Laudate Kórus[szerkesztés]

A vegyeskart 1999-ben alapította Nagy Ernő tanár úr. 10 év alatt az együttes Európában is sikereket aratott. A kórus irányítását és a benne egyidejűleg működő Laudate fiú kamarakórust 2009-ben Havasi Gábor vette át.

Orff zenekar[szerkesztés]

Zengető együttes[szerkesztés]

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának népzenei együttese, a Zengető 2002 februárjában alakult. Célja az, hogy megismerje és bemutassa a magyar hangszeres népzenét, különös tekintettel annak szakrális kapcsolataira. Eddigi működése során a zenekar számos sikert mondhat magáénak. Három alkalommal nyerte el a Helikon Fesztivál népzenei fődíját. Díjakat és elismerést szerzett népzenei vetélkedőkön, fesztiválokon.

A Zengető rendszeresen fellép az iskola rendezvényein, kíséri a Magura táncegyüttest, mely szintén a gimnázium együttese. Bemutatkozott Németországban, Lengyelországban, két alkalommal Törökországban, 2006–ban önálló CD lemeze jelent meg.[8]

Faludi Ferenc Irodalmi Színpad[szerkesztés]

A gimnáziumban Kalász Gyula tanár úr élesztette föl a korábban nagy hagyományokkal rendelkező diákszínjátszást, amikor megszervezte, majd éveken át vezette a Faludi Ferenc Színpadot. A társulat több sikeres bemutatót tartott, és többször képviselte a gimnáziumot a Helikoni Ünnepségeken. 2006-ban Fafestmény című előadásával arany minősítést nyert az együttes. Kalász tanár úr nyugdíjba vonulását követően Mikuli János, a Janus Egyetemi Színház vezetője vette át a színpad irányítását. 2008-ban Pilinszky János verses meséje, a Kalandozások a tükörben című játék a Helikonon arany minősítést kapott. A társulat 2009-ben balladát vitt színre. Kőmíves Kelemen történetét a népballadák szövegváltozatainak és Sarkadi Imre novellájának felhasználásával elevenítették meg. 2010-ben Keszthelyen, a Helikonon ez az előadás képviselte a gimnáziumot, és arany minősítést szerzett.[9]

Diákújság[szerkesztés]

A Fehér-Fekete című diákszövetségi lap 1991-től folyamatosan jelenik meg, korábban önállóan, jelenleg a Színes mellékleteként. A diákok lapja a Színes nevet viseli, 1994-ben jelent meg először. Azóta minden tanévben négy alkalommal: Veni Sancte, Karácsony, Húsvét, Te Deum.

Szerkesztői Bartusz-Dobosi László és Antal Emília után Czimmermann Csilla és Kovács Gusztáv.[10]

Sport[szerkesztés]

A labdajátékokon kívül lehetőség nyílik más sporttevékenységekre is: aerobic, floorball, lovasíjászat, vívás.[11]

Mezei iskola[szerkesztés]

2011 szeptemberétől "üzemszerűen" működik az iskola kezelésében Átán mezei iskola. Célja, hogy a diákokkal megismertesse a hagyományos, természetközeli világ értékeit, a termelő, alkotó munka élményeit.

Az építés befejeztével az épület alkalmas lesz 35-40 fős osztályok befogadására, elszállásolására.

A gazdasági udvarban baromfiak (csirkék, kacsák, ludak, gyöngyösök, pulykák), néhány hagyományos sertés (elsősorban mangalica), néhány juh (gyimesi és hortobágyi racka), kecskék, két fejőstehén és egy pár kocsizásra és lovaglásra is alkalmas ló, valamint két ősi magyar kutyafajta képezné az állatvilágot. Mindezt kiegészíti később egy kisebb méhes, amit a már részben kiültetésre került gyümölcsösben kerülne elhelyezésre. A terület többi részén pedig takarmánynövények (kukorica, napraforgó, tök, répa) termesztése folyna az állatállomány számára.

A termelés a lehető legkevesebb kemikália felhasználásával történne. Ez a hagyományos gazdálkodás megfeleltethető az öko- vagy biogazdálkodásnak.

2011 szeptemberétől a tanév rendjében és az iskolai programban szerepel, hogy minden osztály egyik fele vagy tavasszal vagy ősszel egy szombati napon a házban és a gazdasági udvarban tevékenykedik, kiegészülve a néprajzos segítőkkel. Így minden diák négyszer, illetve hatszor biztosan találkozik a kétkezi munkával és a közösséget erősítő helyzettel. Mindez szervesen illeszkedik az új oktatási-nevelési elképzelések közé, ahol a diákoknak érettségi előtt 50 órát dolgozniuk kell.[12]

Híres tanárai[szerkesztés]

Békefi Remig
Pray György

Híres diákjai[szerkesztés]

Gráf József.
Babits arcképe és aláírása. 1935.
Brenner János ifjú papként.
Matyi Dezső - könyv és bor
Pava Zsolt
Mészáros Lázár
Xántus János
Papp Lajos
August Šenoa

Testvériskolái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A 2008–2009. tanévben.
  2. ^ a b c d e f g h i Rajczi 1987
  3. ^ a b c Kalász 2000
  4. ^ a b Hetvenöt éve építette fel a ciszterci rend pécsi gimnáziumának Új épületét. In: A Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2010/2011. tanévről. Közli: Páva Péter igazgató. 91-92.
  5. ↑ Bédi Imre: A ciszterci gimnázium a pécs-baranyai szerb megszállás három évében, 1918–1921. 62. In: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának és Kollégiumának Évkönyve a 2000/2001. iskolai évről. Közli: Páva Péter gimn. igazgató. Pécs, 2001. 58-64.
  6. ↑ Ötven éve történt. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának é Kollégiumának Évkönyve az 1999/2000. iskolai évről. Közli: Páva Péter gimn. igazgató. Pécs, 2000.49-51.
  7. ↑ A Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma Évkönyve a 2006/2007. tanévről. Közli Páva Péter igazgató. Pécs, 2007.
  8. ↑ Az iskola honlapja
  9. ↑ Az iskola honlapja
  10. ↑ Az iskola honlapja
  11. ↑ Az iskola honlapja
  12. ↑ Az iskola honlapja
  13. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Híres tanáraink, diákjaink
  14. ↑ A 150 éves Pécsi Állami Főreáliskola kiváló tanárai
  15. ↑ Dr. Vargha Dezső:Dr. Rajczi Péter Pálra (1917–2006) emlékezünk
  16. ↑ Ivasivka Mátyás: A Jó Pásztor (5. o.)

Irodalom[szerkesztés]

  • A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2007/2008. tanévről. Közli: Páva Péter igazgató. Pécs, 2008.
  • Dobay, József. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola jubileumi évkönyve. (magyar nyelven) (1973) 
  • Bárdos Kornél: A gimnázium zenéje. Pécs zenéje a 18. században. Budapest., 1976.
  • Fricsy Ádám: A pécsi jezsuita misszió történetéből. 1612–1686. Baranya 4 (1991)
  • ↑ Kalász 2000: Kalász Gyula: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma. In: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának és Kollégiumának Évkönyve az 1999/2000. iskolai évről. közli: Páva Péter. Pécs, 2000.
  • ↑ Rajczi 1987: Rajczi Péter: A Pécsi Nagy Lajos Gimnázium története 1687–1948. In: Kelenfi Elemér (szerk.): A 300 éves Pécsi Nagy Lajos Gimnázium jubileumi Évkönyve 1687–1987. Nagy Lajos Gimnázium Igazgatósága, Pécs, 1987. 9-104. ISBN 963-01-8494-x

Külső hivatkozás[szerkesztés]

m • v • sz
Pécs oktatási intézményei
Alapfokú intézmények

Anikó utcai Általános Iskola · Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 1-2. Sz. Általános Iskola · Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola · Bánki Donát Úti Általános Iskola Intézményegység · Bártfa Utcai Általános Iskola · Belvárosi Általános Iskola · Budai-városkapu iskola · Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium · Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola · Felsővámház Utcai Általános Iskola · Jókai Mór Általános Iskola · Jurisics utcai Általános Iskola Intézményegység · Köztársaság Téri Általános Iskola Intézményegység · Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény · Mátyás Király Utcai Általános Iskola · Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola · Mezőszél Utcai Általános Iskola · Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon · Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és óvoda Intézményegység · PTE Deák Ferenc Gimnázium és Általános Iskola · Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény · Sztárai Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény · Testnevelési Általános és Középiskola · Testvérvárosok Terei Általános Iskola · Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola · Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

 COA Hungary Town Pécs.svg
Középfokú intézmények

500. Sz. Angster József Szakképző Iskola · Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Gimnázium és Szakközépiskola · Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola · A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma · Comenius Szakközépiskola és Humánszolgáltató Központ · Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium · Janus Pannonius Gimnázium · Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium · Kodály Zoltán Gimnázium · Kodolányi János Középiskola Pécsi Szakközépiskolai Tagintézménye · Leőwey Klára Gimnázium · MIOK József Nádor Szakképző Iskola · Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon · Pannon TISZK · Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola · Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola · Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodája · PTE Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola · Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium · PTE Deák Ferenc Gimnázium és Általános Iskola · Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola · Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola · Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola · Szent Margit Leánykollégium · Szent Mór Katolikus Általános Iskola, Művészeti Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola · Szókratész Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola Pécsi Tagozata · Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola
Felsőfokú intézmények
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Ciszterci_Rend_Nagy_Lajos_Gimnáziuma&oldid=13654953”