Dutka Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dutka Ákos
Dutka Ákos.JPG
A Holnap szoborcsoport tagjaként Nagyváradon
Született 1881. szeptember 11.
Nagyvárad
Elhunyt 1972. december 27. (91 évesen)
Budapest
Foglalkozása költő, újságíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dutka Ákos témájú médiaállományokat.

Dutka Ákos (Nagyvárad, 1881. szeptember 11.Budapest, 1972. december 27.) magyar költő, újságíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dutka Ákos hamvai a budapesti Farkasréti temetőben (N-554. fülke).

A Nagyvárad és a Szabadság című lapok újságírója volt. 1905-ben Nagyváradon bemutatták A léghajósok című operettjét. Ugyanebben az évben Amerikába utazott, majd bejárta egész Európát. 1906-os hazatérése után ismét a Nagyvárad című lap munkatársa lesz. Az első világháború után Budapestre költözik. 1940-ig a Külügyminisztérium sajtó előadója. 1939 és 1943 között a Friss Újság felelős, majd főszerkesztője. A németek bevonulásakor a laptulajdonos utasítására nem volt hajlandó Hitlerről dicsőítő cikket írni. Elbúcsúzott munkatársaitól és kiköltözött Máriaremetére. Itt visszavonultan élt, csak az ötvenes évek közepétől hallatott ismét magáról.

Irodalmi munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első versei nagyváradi lapokban illetve a Vallomások könyve (1904) kötetben jelentek meg. Megismerkedett és jó barátságba került Ady Endrével. 1908-ban a Nyugat előfutáraként emlegetett A Holnap című antológiában Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka társaságában jelent meg. Ezzel a magyar költészet megújítói és a polgári radikális eszmék harcosai közé került. A Hét, az Új Idők, a Pesti Napló, a Világ, a Népszava és a Nyugat is közölte verseit. Első két kötetének versein érződik az impresszionista és szimbolista hatás. Az első világháború éveiben a békevágy kifejezése jellemzi esősorban költészetét.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vallomások könyve. H.n. (1904)
  • A föld meg a város. Versek, Budapest (1908)
  • Új versek. Nagyvárad (1913)
  • Yperni Krisztus előtt. versek, Nagyvárad (1915)
  • Ismerlek Caesar. Versek, Nagyvárad (1917)
  • Cédrusfacsellón. Versek Budapest, (1934)
  • Remetei képeskönyv. Versek Budapest, (1955)
  • A Holnap városa. Regényes korrajz a nagyváradi "A Holnap" születésének idejéről. A "Holnaposok" regényes története, Budapest, (1955, 1964, 2000)
  • A nagy kaland. Amerikai utazásának, a kivándorlók életének bemutatása. Budapest (1959)
  • Félévszázad viharában. Bev. Ruffy Péter; illusztrálta: Würtz Ádám, Budapest, Magvető Könyvkiadó, (1957)
  • A vénség balladája. Versek, Budapest (1965)
  • Kallódó dallamok. Versek, Budapest (1970)

Idézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ady Endre[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dutka Ákosnak nem szabad lakolnia azért, mert Ady Endrének nevezett csekélységemnek kortársa. S ha a magam nyomorúságain kívül mostanában még tudott fájni nekem valami távoli is, a Dutka esete fájt. Erre a szép, komoly, daloló emberre ráfogták, hogy semmi más, mint lelketlen Ady-utánzó.

Hegedűs Géza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem volt igazán jelentékeny költő, de művészszakmájában mesterfokon képviselte a századkezdet néhány jellemző hangulatát, és hosszú élete folyamán hűségesen őrizte a nála nagyobbak továbbható hagyományát.

Szilágyi Géza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

… Dutka Ákos egy ideig a megújuló magyar líra egyik tehetségének mutatkozott. Széles látókörű, művelt, világot látott ember volt. A Nagyvárad szerkesztőségében ismerkedett meg Ady Endrével, s együtt vettek részt a Holnap Társaság munkájában. Költészetére erősen hatottak olvasmányai: elsők között zendített meg líránkban impresszionista, szimbolista hangokat. Amikor Budapestre költözött, az újságírás munkája kötötte le energiáját, ritkábban jelentkezett új verseivel.

Ilia Mihály[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Volt a holnaposoknak egy saját találmányuk, az irodalmi matinék, ahol a szerzők műveiket olvasták föl, vagy színészek adták elő, zeneszerzők játszották új szerzeményeiket, modern festők képei voltak a falakon, amelyekről írók beszéltek, sőt még a tudományt is bevitték ezekre a matinékra. A Holnap léte az antológiák mellett ezekben mutatkozik meg igazán. A Nyugat ezt a fajta közönséggel való kapcsolattartást eltanulta A Holnaptól.

Összegzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy út "A Holnap"-tól Remetéig,
könnyben, közönyben taposni végig,
kaján kortársak sorfalán keresztül
töretlen hittel, – bár sajgott veszettül, –
meg nem hajolni, csakazért is,
a Sors parancsát végezni mégis.
(Hol volt, hol nem volt…)

Hivatkozások, források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hibás életrajzi adat: „1974”, helyesen 1972