Kárpáti Aurél (író)
Kárpáti Aurél (Cegléd, 1884. december 5.– Budapest, 1963. február 7.) Kossuth-díjas színházi és irodalmi kritikus, író, költő. Fia ifjabb Kárpáti Aurél, sakkfeladványszerző, sportvezető, újságíró.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Az esztergomi tanítóképző elvégzése után fővárosi napilapok és hetilapok munkatársaként működött, a Magyar Szemlébe, a Hazánk című napilapba és az Új Időkbe írt verseket, kritikákat. A Nyugat megindulása után is A Hét munkatársa maradt. 1910-ben Halasi Andorral megindította a Kritika c. folyóiratot. Az I. világháború időszakában a Déli Hírlap, majd A Nap szerkesztőségében dolgozott. 1922-től színikritikáinak többsége a Pesti Naplóban jelent meg, a Pesti Napló munkatársa maradt a lap megszűnéséig (1939). A Nyugatban is közreadták írásait.
A II. világháború után is gyakran közölték a lapok írásait, irodalmi és színházi kritikáit, mint kritikus a korabeli színházi és irodalmi életben jelentős szerepet töltött be. Szépirodalmi művei közül a Bihari remete c. elbeszélése az egyik legemlékezetesebb alkotása.
Művészeti kritikáinak sikere abban rejlett, hogy valójában ő nem is kritizálni akart, hanem előadni azokat az élményeit, benyomásait, amelyeket belőle a színházi előadás, az irodalmi mű vagy a képzőművészeti alkotás kiváltott, s mindezt nem annyira egyszerű sajtókritika formában, hanem irodalmi kereteken belül adta elő, esszé-formában.[1]
Társasági tagság [szerkesztés]
- Magyar Írószövetség (intézőbizottsági tag, 1945-1956)
Kötetei (válogatás) [szerkesztés]
Szépirodalom [szerkesztés]
- Az én örökségem (versek, Budapest, 1909);
- Budai képeskönyv (elbeszélés, Budapest, 1913);
- Három régi esztendő (regény, Budapest, 1918);
- A bihari remete (elbeszélés, Budapest, 1920);
- Kaláris (versek, Budapest, 1921);
- A nyolcadik pohár (regény, Budapest, 1927)
Tanulmányok [szerkesztés]
- A búsképű lovag (Budapest, 1920);
- A kételkedő kritikus (Budapest, 1928);
- A menekülő lélek (Budapest, 1935);
- Vaszary, 1941. (Petrovics Elekkel)
- A színház drámája (Budapest, 1947);
- Kultúra haláltánccal (Budapest, 1947);
- Örök Shakespeare (Budapest, 1948);
- Főpróba után (Budapest, 1956);
- Színház (Budapest, 1959).
Díjak, elismerések [szerkesztés]
- Baumgarten-díj (1929, 1936)
- Kossuth-díj (1960)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A magyar irodalom története. 6. köt. Szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. 59. p.
Források [szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 975. o. ISBN 963-05-6806-3
- MÉL
- Kárpáti Aurél: A bihari remete és egyéb történetek

