Heim Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heim Pál
Heim Pál.jpg
Heim Pál
Életrajzi adatok
Született
1875. november 30.
Budapest, magyar
Elhunyt
1929. október 23. (53 évesen)
Budapest, magyar
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
Gyermekek Heim Ernő
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Tudományegyetemen

Heim Pál (Budapest, 1875. november 30. – Budapest, 1929. október 23.[1]) magyar gyermekgyógyász, egyetemi tanár.

A Heim család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszülei egyszerű, szegény emberek voltak. Apai nagyapja Heim Henrik (1807-1891) ruhafestő-mester volt, apai nagyanyja Knorr Katalin a zsombolyai árvaházból származott.

Édesapja, Heim Péter (1834-1904) a hazai postahálózat megszervezésében Baross Gábor közvetlen munkatársa volt. Édesanyja a pozsonyi származású Stefánovics Mária volt. Három gyerekük született: két leány és egy fiú, Pál. Leánygyermekeik még gyermekkorukban meghaltak.

Heim Pál, a gyermekgyógyász[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pál a középiskoláit szülővárosában végezte.[1] Orvosi tanulmányait Lausanne-ban kezdte, de a klinikai tárgyakat hallgatni már hazajött és a budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1897-ben.[1]

1897-től ifj. Bókay János professzor (1858-1937) gyermekgyógyászati klinikájára került. Ösztöndíjasként másfél évig Breslauban (ma: Wrocław), Adalbert Czerny (1863-1941) gyermekklinikáján a csecsemő kórélettanának sajátosságait tanulmányozta. Egy újabb lausanne-i, illetve a párizsi Pasteur Intézetben tett rövid tanulmányút végeztével visszatért Budapestre, és 1901-től az Irgalmasrendi Kórház (ma: Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki.[1] Ezekben az években németül publikált tanulmányaiban korát megelőzve mondta ki, hogy a hasmenéses, sorvadt csecsemő anyagcseréjének összeomlásában az egyik döntő mozzanata víz és a konyhasó arányának felborulása.

1907-ben a budapesti egyetem orvosi karán A gyermekkori betegségek szemiotikája c. tárgykör magántanára lett, majd Preisich Kornéllal közösen megírták Az általános haematológia című könyvüket, amely a hazai viszonylatban úttörőnek számított. Részt vett az első világháborúban, ahol a katonai járványkórház parancsnoka, majd 1916-tól a székesfővárosi csecsemőkórház főorvosa,[1] 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosa.

1918-ban nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a pozsonyi egyetem gyermekgyógyászati tanszékére, de a megszálló csehszlovák hadsereg elől már menekülniük kellett. Az egyetemet átmenetileg a fővárosban helyezték el, ahol az 1921/22-es tanévben ő lett a rektor.[1] Létrehívója az Erzsébet Tudományegyetem Baráti Egyesületének, valamint az Egyetemi Tudományos Szövetség Orvosi Szakosztálynak, amely pályadíjjal jutalmazta a legjobb dolgozatokat. A gyermekklinika átmenetileg a Fehér Kereszt Gyermekkórházban működött.

Heim nővérek. Középen jobb oldalon ül Heim Pál.

Kiemelkedő szerepet játszott az anyák és csecsemők védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetségben, s e szervezet orvosi bizottságának elnöke volt. Pécsen töltött évei alatt megalapította annak helyi fiókját. Fontosnak tartotta a megelőző-, felvilágosító- és nevelőmunkát. Kezdeményezésére 1916-ban a Stefánia Szövetség elindította a gondozóképzést a Központi Védőnőképző Iskolában; életre hívta a gyermekápolónői iskolát („Heim nővérek”).[1] 1921-től a nagy megbecsülést élvező „Heim nővérek” két éves továbbképzést követően záróvizsgához kötött gondozónői oklevelet kaptak és viselhették az erről tanúskodó jelvényt.

Az 1923-24-es tanévben Pécsre költözött, az ott töltött évek klinikusi, kutatói és oktatói munkásságának legtermékenyebb szakasza volt.

Érdeklődésének előterében olyan kérdések álltak, mint

  • a csecsemőkori táplálkozás zavarai,
  • a fehérvérsejtek sajátosságai,
  • a tuberkulin-allergia,
  • a gyermekkori miliáris TBC diagnosztikája,
  • a csecsemőintoxikáció patológiája,
  • a csecsemőtáplálás alapelvei,
  • a különböző tápanyagok, diéták emésztésre gyakorolt hatása,
  • a szervezet folyadék- és sóforgalmában bekövetkezett változások, valamint
  • hangsúlyozta az anyatej és a vitaminok fontosságát

A szakmai cikkek mellett szívesen írt az Orvosi faluzás Baranya megyében és hasonló népszerűsítő munkákat. Nem ismert „rangon aluli” témát, a gyermeknevelés és az egészségügyi személyzet milyenségének kérdései mindig foglalkoztatták. Ez a sokoldalúság is magyarázta páratlan népszerűségét.

1929 őszén egykori mestere, Bókay János nyugdíjba vonulásával meghívták a pesti Gyermekklinika élére. A meghívást elfogadta, bár Pécset otthagyni sajnálta. Székfoglalóját A gyermekorvostan jelentősége és tanítása címmel tartotta. Néhány hónappal kinevezése után, tragikus hirtelenséggel 54 évesen tüdőgyulladásban elhunyt. Az egyik legnagyobb magyar gyermekgyógyász a Kerepesi temetőben nyugszik.

Munkáját a korszerű biokémiai és élettani ismeretek alapján tanszéki utódja, Kerpel-Fronius Ödön emelte még magasabb szintre.

Heim Pál fia Heim Ernő építész főmérnök (1904-1980). Egyik unokája Heim Éva. Dédunokája Heim Pál életvezetési tanácsadó, a Wellness Enciklopédia sorozat főszerkesztője, a Gyógyhírek című lap alapítója, több egészségügyi témájú televíziós műsor főszerkesztője, jelenleg pedig a Life Guide életvezetési rendszer vezető tanácsadója. 1997-ben a gyermekekért végzett tevékenységéért Heim Pál Emlékéremmel tüntették ki. Nemrégiben megjelent kötete, a hatalom és a szeretet összefüggéseit tárja elénk meghökkentő nyíltsággal és őszinteséggel. (A hatalom szeretete, a szeretet hatalma)

A Heim Pál név felelősség és lehetőség is annak, aki nem roppan össze egy alkotó géniusz tetteinek súlya alatt. Felelősség, hiszen napi életemet, tevékenységemet is át kell, hogy hassa ennek a csodálatos szellemi örökségnek a súlya, mely ebben a rohanó, elanyagiasodott világban is mindig láthatóvá teszi az emberi értékeket, és a szeretet erejét. Lehetőség, hiszen, megküzdve az élet nagyszerű varázslatával, árnyéka a forró pillanatokban is enyhet adhat, és onnan kilépve erővel tölt fel. Heim Pál Professzor nem csupán az akkori idők Csoda-Pál-ja volt, üzenete máig elkísér mindannyiunkat: szolgáld nemes szívvel az embereket, add tudásod legjavát önzetlenül mindenkinek, és tegyél meg mindent azokért, akik nálad is elesettebbek. Számomra Heim Pál nem csupán A dédnagyapa, hanem az Ember, akinek az emléke fényt mutat akkor is, amikor úgy érzem, hogy a hatalom és a vagyonszerzés logikája nem ismeri a kenyérre, szerény hajlékra, jó szóra, és őszinte szavakra áhítozó milliók óhaját.
– Heim Pál, a dédunoka, életvezetési tanácsadó
Heim Pál síremléke Budapesten. Ifj. Vastagh György alkotása. Kerepesi temető: 36/2-1-26.

Tudományos munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A leukocytes a gyermekkori pneumonia és diphtheria folyamán (Bp., 1901)
  • Az anya által való szoptatásról és a tejelválasztás fokozásáról (Bp., 1901)
  • A cyclikus albuminuriák a gyermekkorban (Bp., 1904)
  • A tuberculinreactio a vörhenyhez és a kanyaróhoz való vonatkozásban (Bp., 1908)
  • Átalános haematologia (Preisich Kornéllal , Bp., 1908)
  • A parenterális infectiók és a csecsemők táplálkozási zavarai (Bp., 1913)
  • A csecsemők pneumoniájáról (Bp., 1914)
  • A dajka- és csecsemőotthonokról, a csecsemőkórházról Bp., 1916)
  • A csecsemővédelem fontosságáról (Bp., 1920)
  • A gyermekek táplálkozása (Bp., 1926)
  • A világrahozott syphilis (fejezet; A syphilis; szerk. Guszmann József, Engel Károly, 1928)

Tagságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat
  • Magyar Királyi Orvosegyesület
  • Deutsche Gesellschaft für Kinderheilkunde
  • Szent István Akadémia
  • Magyar Gyermekorvosok Társasága (1929-ben elnöke)
  • Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesület (elnöke is)
  • a Monatschrift für Kinderheilkunde c. folyóirat társszerkesztője (1919-1929)
  • az Archiv für Kinderheilkunde c. folyóirat társszerkesztője (1927-1929)

Róla írták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szabó Pál: A Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (Pécs, 1940).
  • Dobszay László: Heim Pál életéből Egészségügyi munka 29.1982. 3. 83-84.
  • Sárkány Jenő: Megemlékezés Heim Pálról Orvosi hetilap 116. 1975. 37. 2194-2195.
  • Dobszay László: Heim Pál, a gyógyító, oktató és kutató gyermekorvos Magyar pediáter 9. 1975. 3-4. 187-190.
  • Szállási Árpád: Heim Pál (Híres magyar orvosok 2, Galenus Kiadó, 2001)

Emlékezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A főváros vezető gyermekintézményét (Budapest, Üllői út 86.) 1957-ben Heim Pálról nevezték el
  • az Országos Stefánia Szövetség Heim Pál-emlékérmet készített az eredményes munkát végzők jutalmazására
  • az Erzsébet Tudományegyetem már 1931-ben szobrot avatott róla a pécsi Gyermekklinika kertjében
  • a miskolci 11. sz. Kassai úti bölcsőde a Heim Pál nevet viseli
  • Heim Pál Megyei Gyermekkórház, Veszprém
  • dédunokája Heim Pál Egészség Díjat alapított az egészség érdekében jelentős tevékenységet kifejtő szakemberek, nővérek, asszisztensek, szakápolók, ápolók és szakmai csoportjaik társadalmi megbecsülését növelendő

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 296. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heim Pál témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]