Jóború Magda

Jóború Magda (Csáktornya, 1918. október 1. – Budapest, 1982. március 19.) pedagógus, művelődéspolitikus, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Ajtai Miklós (1914–1982) politikus felesége.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Kunszentmiklóson végezte 1928 és 1936 között. Ezután a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin szakára járt, ahol 1941-ben szerezte meg tanári diplomáját, 1943-ban – kormányzói kitüntetéssel, „sub auspiciis gubernatoris” – a bölcsészdoktori oklevelet.

1941-től 1946-ig a mezőtúri leánygimnáziumban tanított. A felszabadulás után belépett a Magyar Kommunista Pártba, és 1946 első felében elvégezte annak hat hónapos pártiskoláját. 1946–1947-ben a budapesti Zrínyi Ilona Népi Kollégiumot igazgatta. 1947 és 1952 között a Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjaként, országgyűlési képviselőként, 1948 és 1950 között a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége főtitkáraként működött. 1950-ben oktatásügyi miniszterhelyettessé nevezték ki, e posztot 1958-ig töltötte be. Ebben az évben kinevezték az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává. 1962-ben elnyerte a neveléstudományok kandidátusa fokozatot, egy évvel később az ELTE BTK Pedagógiai Tanszékének címzetes egyetemi docense lett. 1972-ig oktatott az egyetemen neveléstörténetet. 1964 és 1972 között az UNESCO Végrehajtó Bizottságában, 1966. augusztus 1-jétől 1968. december 16-áig – rendkívüli meghatalmazott nagykövetként – az UNESCO párizsi központjában képviselte Magyarországot. Utóbbi időszakban Sebestyén Géza vezette az OSZK-t, visszatérése után Jóború újból átvette az intézmény irányítását. 1974-től a Magyar UNESCO Bizottság elnökeként is tevékenykedett, ugyanebben az évben a szervezet XVIII. Közgyűlésének elnökévé választották.

1959 és 1961 között a Magyar Könyvszemle szerkesztőbizottságának tagja volt. 1973 májusában az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács, 1981-ben a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke lett.

Férje halála után egy hónappal öngyilkosságot követett el.

Munkássága

Kutatóként az ideológiai nevelés kérdéseivel, a Horthy-korszak neveléstörténetével, a magyar művelődéspolitika történetével és összehasonlító pedagógiával foglalkozott. Művelődéspolitikusként az általános és középiskolai oktatás területét felügyelte. A Petőfi Kör 1956. szeptember 28-ai és október 12-ei pedagógiai vitájának egyik vezetője volt.

Díjai, kitüntetései

1948-ban megkapta a Kossuth-érdemrend harmadik fokozatát. Háromszor tüntették ki a Munka Érdemrend legmagasabb fokozatával. Az UNESCO-ban végzett tevékenységéért elnyerte a szervezet Aranyérmét.

Főbb művei

• Akadémiai drámai pályaművek, 1857–88 (Mezőtúr, 1942)
• A nevelés célja és feladatai népi demokráciánkban (Budapest, 1952)
• A politechnikai oktatás szerepe az ifjúság kommunista nevelésében (Budapest, 1954)
• A magyar köznevelés jelenlegi szervezete és problémái (Budapest, 1958)
• Élet és iskola. A modern köznevelés történelmi és társadalmi háttere (Budapest, 1961)
• A középiskola szerepe a Horthy-korszak művelődéspolitikájában (Budapest, 1963)
• A kapitalista országok közoktatásügye 1918-tól napjainkig (Budapest, 1964)
• A köznevelés a Horthy-korszakban. Alsó- és középfokú oktatás (Budapest, 1972)
• Neveléstörténet (többekkel; Budapest, 1973)

Források

Jóború Magda és férje síremléke a Kerepesi temető munkásmozgalmi panteonjához vezető sétányon

• Elhunyt dr. Jóború Magda. Népszabadság, 1982. március 20. 7. o.
• Ferenczy Endréné: Jóború Magda 1918–1982. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk.: Németh Mária. Budapest, 1983, Országos Széchényi Könyvtár. 7–11. o.
• Ferenczy Endréné: Jóború Magda irodalmi munkássága. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1981. Felelős szerk.: Németh Mária. Budapest, 1983, Országos Széchényi Könyvtár. 12–15. o.
• Hanga Mária: Dr. Jóború Magda 1918–1982. Pedagógiai Szemle, 1982. 6. sz. 568–570. o.
• Havasi Zoltán: Dr. Jóboru Magda (1918–1982). Magyar Könyvszemle, 1982. 4. sz. 383–384. o.
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk.: Hermann Péter. Budapest, 1981, Kossuth. 326. o.
• Magyar életrajzi lexikon 1900–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum.
• Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007 1–3. Összeáll.: Gerő Gyula. Budapest, 2009, Országos Széchényi Könyvtár.
• Mód Péter: Néhány mozaik Magyarország és az UNESCO kapcsolatáról. In A 40 éves UNESCO és Magyarország. Vál. és szerk.: Salgó Lászlóné. Budapest, 1986, Magyar UNESCO Bizottság. 21–37. o.
• Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2002, Babits. 769. o. ISBN 963-927-280-9